Határon túli magyar portálok összesített hírei

BUDAPEST. A magyar közmédia a Médiatörvényben is előírt feladata alapján kiemelt figyelmet fordít a hazai vallási élet és a keresztény örökség hiteles bemutatására, hiszen a kereszténység nem a múlt, hanem a jövő része.

A hét végéig, azaz szeptember 8-ig küldhetik el jelentkezésüket a Kisebbségi Kulturális Alapnak azok a szlovákiai magyar civil szervezetek, amelyek szeretnének részt venni a választásokon, vagy maguk is jelölnének az Alap szakmai tanácsaiba. Ez az egyetlen, törvény által szabályozott módja annak, hogy a következő két évben a kisebbség képviselői közvetlenül is befolyásolni tudják a jövőben támogatásokat, azok megítélését, vagy elosztási elveit, így különösen fontos, hogy minél több szervezet részt vegyen a választásokon.

A Kisebbségi Kulturális Alapon belül három szakmai tanács foglalkozik a magyar érdekeltségű támogatásokkal. Az egyes tanácsok öt-öt tagjából kettőt a Kisebbségi Kulturális Alap igazgatója nevez ki, hármat pedig választások útján jelölnek. Az évi nyolc millió eurós keretből mintegy négy millió eurót fordítanak a magyar civil szervezetek támogatására.

A Kisebbségi Kulturális Alap felhívása a kisebbségi kormánybiztos oldalán található meg (http://www.narodnostnemensiny.gov.sk). A weboldalon megtalálható felhívás értelmében szeptember 8-ig az érdeklődő szervezeteknek egy regisztrációs lapot kell küldeniük a Kisebbségi Kulturális alap címére (Cukrová 14., 811 08 Bratislava). Azok a szervezetek, amelyek a kitűzött időpontig nem regisztrálják magukat, nem tudnak utólag bejelentkezni a várhatóan októberre meghirdetett szavazáson, ahogy delegáltat sem jelölhetnek ki!

A regisztrációs lapon fel kell tüntetni az érintett szervezet tevékenységének elsődleges körét a három megadott opcióból (kulturális-, oktatási-, tudományos- és kutatótevékenység, könyvkiadás,illetve zene, tánc és képzőművészet). Ennek függvényében kerül meghatározásra, hogy egy civil szervezet melyik bizottságban szavazhat majd egy jelöltre.

A választások előtt két héttel a regisztrált szervezetek kapnak egy meghívót a Kisebbségi Kulturális Alaptól, a meghívó mellé még két dokumentumot is csatolnak – az egyik dokumentumban a szervezet nevében szavazó személyre vonatkozó adatokat kell kitölteni, a másik pedig egy jelölőlap. A jelölteket ezen a lapon kell feltüntetni. A szavazás személyes részvételhez kötött, az voksolhat a szervezet nevében, aki szerepel a szervezet által elküldött szavazólapon. Így a kelet- és közép-szlovákiai regisztrált szervezeteknek sem kell feltétlenül tömegesen Pozsonyba utazniuk, elég találniuk egy megbízott személyt legkésőbb két héttel a szavazás előtt.

A szavazásnak különösen nagy tétje van, hiszen a megválasztott bizottsági tagok nem csak a kulturális támogatások irányvonaláról és a prioritásokról döntenek, hanem el is bírálják a beérkező pályázatokat. Miután a három, egyenként öttagú bizottságban két-két személyt a hivatalnokok közül neveznek ki, kulcsfontosságú, hogy mind a három megválasztott bizottsági tag rátermett és kompetens legyen. A választások utáni két évben nincs egyéb közvetlen mód befolyásolni a bizottság összetételét és a Kisebbségi Kulturális Alap döntéseit, ezért különösen fontos, hogy minél több szervezet és civil aktivista éljen a regisztráció lehetőségével! A támogatási rendszerünk minősége a mi aktivitásunktól is függ.

Tokár Géza

Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is gazdag programsorozattal ünneplik majd szeptember 11-ét, a város napját Zentán.

A hagyományos városnapi programokon túl a Budapest Bár és a Tropico Band koncertezik Szabadkán, lesz félmaraton és a Szabadkai Piacok is beköltözik a központba.

A Zentai Közkórházba látogatott ma Zoran Gojković, tartományi egészségügyi titkár.

A Magyar Nemzeti Tanács szervezésében idén Székelykevén tartják meg a vajdasági magyar elsősök tanévkezdő központi ünnepségét, amelyen ajándékcsomagot kap minden első osztályba induló dél-bánáti magyar kisiskolás.

Egy óra sem telt el az ellenzéki Saša Janković és Maglai Jenő sajtótájékoztatója után és Bogdan Laban is a nyilvánosság elé állt, hogy bocsánatot kérjen Szabadka város és Szerbia lakosságától, azért mert egy „magánbeszélgetés” alkalmával durva és keresetlen szavakat használt, amit nem lett volna szabad megengednie annak, aki ilyen fontos tisztséget tölt be a közigazgatásban – fogalmazott Laban.

Hétfőn került nyilvánosságra az a hangfelvétel, amelyen Szabadka polgármester rendkívül durván beszél azzal a Vladimir Polovinával, aki a beszélgetésnek aligha nevezhető szóváltás szerint a város területén több a polgármesterre vonatkozó cédulát ragasztatott ki, amelyen a Bogdane, bog je ljut (Bogdan, az Isten haragszik rád) szöveg szerepelt.

Bogdan Laban, Szabadka polgármestere és a Szerb Haladó Párt tisztviselője megerősítette, azzal fenyegette meg Vladimir Polovinát, hogy „kitépi a torkát”, azt viszont tagadta, hogy felpofozta volna a férfit, és elnézést kért az illetlen szóhasználatért.

Az espresso.

A nagybecskereki városháza parkjából indult hétfőn délelőtt a Sörnapokra hívógatók menete, ugyanis fogatos kocsikkal végigjárják a várost, hogy minél több polgárt meghívjanak a rendezvénysorozatra.

Vasárnap a késő délutáni órákban heves vihar söpört végig a Szabadka keleti részén fekvő helyi közösségeken.

Vasárnapig tart nyitva az idén nyolcvanéves Paulovics László festő- és grafikusművész életművét bemutató kiállítás és az Antal Imre, a csángó festő című tárlat.     Vasárnap éjszaka befejeződött a nyolcadik Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozata. Élményekben jócskán gazdagodtunk, s a m...

Az Európai Bizottság jogsértési eljárást indított Magyarország ellen a menekültkérdést illetően, az Igazságügyi Miniszter nyilatkozatában viszont megerősítette, hogy Magyarország továbbra sem fogadja el az Unió által meghatározott kötelező kvótarendszert. Ismertette, hogy annak ellenére, hogy majdnem egyik uniós tagállam sem teljesítette összességében a kötelező kvótarendszeri határozatot, az Európai Bizottság mégis csak Csehország, Magyarország és Lengyelország ellen indított eljárást. A 2015-ben megszavazott Uniós határozat alapján, miszerint Olaszországból és Görögországból 160 ezer menekültet telepítenek át más országokba, nem valósult meg. Jelenleg az áttelepítettek száma 20 ezer körül van, de Csehország, Magyarország és Lengyelország nem fogadott be menekülteket – derül ki az MTI összeállításából.

Holnaptól jövő csütörtökig Marosvásárhely főterén tüntetést szervez a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum szülői közössége, szeptember elsejéig választ követelve az illetékes intézményektől gyermekeinek és iskolájuknak sorsának tekintetében. Csíky Csengele a Civilek a katolikus iskoláért szülői csoport képviselője a Transeindexxel közölte, hogy megkapták az engedélyeket a tüntetéshez. A tüntetés délután 16 órától 17 óráig tart majd minden nap. Mindenkit várnak, aki támogatja az iskola ügyét.

A magyar női vízilabda-válogatott fordulatos mérkőzésen 12-11-re kikapott az orosz csapattól a tajvani Universiade csoportküzdelmei során.

Bíró Attila együttese 5-4-re vezetett, ezt követően azonban sorozatban négy gólt kapott, innen pedig kapaszkodnia kellett. A végjátékban újfent a magyar válogatotthoz került az előny, de az oroszok egyenlítettek, majd 33 másodperccel a vége előtt emberelőnyből a győztes találatot is megszerezték.

A magyarok négy fordulót követően két-két győzelemmel és vereséggel állnak, pénteken Új-Zéland ellen játsszák utolsó csoportmérkőzésüket. A két csoportból az első négy-négy helyezett jut a negyeddöntőbe.

Papp Levente kollegánk faggatta a Balkan Fanatik tagjait. Szerda este zsúfolásig megtelt a szatmárnémeti Refi (Református Kollégium) udvara, ahol a 16. Partiumi Magyar Napok vendégeként a Balkan Fanatik lépett fel. A közönség egy emberként énekelt a csapattal, amely elsősorban magyar népdalok feldol...

Ukrajna gazdasági helyzete és az ország keleti részét lángba borító konfliktus nagyban rányomja a bélyegét a függetlenség 26. évfordulója alkalmából tartott ünnepre. A kárpátaljai magyar kisebbség ugyan valamelyest jobb helyzetben van, de az Ukrajnában zajló folyamatok alól ők sem mentesülnek.

Ukrajna a függetlenség elnyerését követően valódi sikertörténetnek látszott, sokan azt gondolták, hogy a posztszovjet zóna felzárkózó országainak Kijev fog példát mutatni. Az akkor 52 milliós ország gazdasági és humán potenciálja jelentős volt az egykori szovjet tagköztársaságok között, emlékezett vissza a függetlenség kezdeti éveire Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke.

Kiemelte: Ukrajna ekkor Európán belül az ipari termelés tekintetében 6-7. helyet foglalta el, a mezőgazdasága is rendkívül erős volt, és az általános műveltség is magas színvonalon állt.

Állandósult válsághelyzet

Brenzovics szerint minden ukrán állampolgár felelős a ma tapasztalható állapotokért. Felelevenítette, hogy a privatizáció során alakult ki az az oligarchikus réteg, ami rövid időn belül szupergazdag lett, miközben a lakosság túlnyomó része elszegényedett. A pénzügyi-gazdasági oligarchia idővel politikai szerepre tört, ez a rendszer pedig egy lefelé menő spirálba vezette az országot, jegyezte meg a helyi magyar vezető.

Kiemelte: Ukrajna geopolitikai adottságai csak tovább súlyosbították a helyzetet. Fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az ország nyugati és dél-keleti része közötti sokat emlegetett törésvonal továbbra is kettészeli a társadalmat, a két nézőpont gyökeresen eltér egymástól Ukrajna jövőjét illetően.

Viszonylagos jólét Kárpátalján

Kárpátalját szintén érintették ezek a folyamatok, súlyos gazdasági problémákat tapasztalni a régióban, amit az enyhített, hogy négy európai uniós országgal (Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia) is határosak, mondta Brenzovics. Megjegyezte, hogy a kereskedelem és az itt dolgozó vendégmunkások által hazautalt pénzek valamelyest enyhítettek a helyzeten.

Brenzovics fontosnak tartotta kiemelni, hogy az itt élő emberek velük született toleranciája megakadályozta a súlyosabb szembenállásokat.

Azonban kijelentette, hogy a gazdasági nehézségek miatt a helyi magyar közösség az anyaország támogatása nélkül aligha maradhatott volna fent. Brenzovics köszönetet mondott a magyar kormánynak a segítségért, mely a kárpátaljai magyarokat érintő problémák nagyságával arányosan változik. „Minél nagyobb a baj, annál nagyobb a támogatás” – fogalmazott.

A magyar kisebbségi vezető szerint a héten 1500 helyi magyar vállalkozó bevonásával indult Egán Ede gazdaságfejlesztési program kiemelt segítséget jelent a tekintetben, hogy a kárpátaljai magyarság jelentős része szűkebb pátriájában teremtse meg a jövőt.

Az amerikai támogatás elsősorban szimbolikus

A friss hírekre reagálva, miszerint Washington akár védelmi fegyverzettel is ellátná az ukrán hadsereget, kijelentette: nem ért egyet azokkal, akik szerint ez megváltoztatná a konfliktus helyzetét. Emlékeztetett, hogy a szovjet időkben Ukrajna területén állomásozott a legnagyobb hadseregcsoport, több mint 1 millió katonával, emiatt pedig irtózatos mennyiségű hadianyag halmozódott fel, amely jelentős része mindmáig megvan.

Ezek azonban nem NATO-rendszerű eszközök, így az esetleges amerikai segítség elsősorban gesztusértékű, mondta Brenzovics. Hangsúlyozta, hogy a konfliktusnak egyébként sincs fegyveres megoldása, hiszen a másik oldalon egy atomhatalom áll.

Liviu Pop tanügyminiszter elmondta, hogy a leendő végzős diákok előbb az írásbeli vizsgákat tennék le és ezt követné a szóbeli vizsgáztatás. A számítógépes ismereteit a diákoknak már a tavasz folyamán felmérnék. A változtatásokat már a 2018-as nyári érettségin bevezethetik. A szaktárcavezető közölte, hogy e hónap végén tárgyalnak a változtatásokról pedagógusok, szülők és diákok képviselőivel – számol be a Marosvásárhelyi Radió.

 A Csíki Csobbanóban a személyzet saját erőből elvégezte a szokásos évi karbantartási munkálatokat, a nagyobb hibákat viszont még mindig nem javította ki az építő kolozsvári cég. A medencéket viszont már feltöltötték, így szeptember 4-én újranyitják. Újdonság, hogy változik az órarend és a belépők ára. 15 óra és 18.30 között edzések és úszásoktatás miatt zárva lesz a nagyközönség előtt az uszoda, egy jegy ára pedig 15 lejre drágul – derül ki a Csíki Hírlap összeállításából.