„Ami igaz, az természetes, ami természetes, az jó és szerintem szép is. Ez az én esztétikám.”
Petőfi Sándor
NÉPI KALENDÁRIUM:
DÖMÖTÖR NAPJA
Az ország keleti felében elsősorban Dömötör volt a pásztorok patrónusa. Dömötör napját juhászújévnek is nevezték, mert sokfelé ezen a napon számoltak el a juhászok gazdáikkal, meghosszabbították vagy megszüntették a szolgálataikat. Egy vagy több napon át tartó mulatságokat rendeztek. Különösen nagy ünnepségek voltak Szegeden, ahol a belvárosi templom védszentjét is ünnepelték ezúttal. A juhászok a plébánia udvarán főzték a birkapaprikást, a juhásznék rétest és bélest tálaltak (Bálint S. 1977: II. 402–403). A Hortobágy környéki pásztoroknál az uradalmi pásztorok és a paraszti legelőtársaságok rendeztek Dömötör-napi mulatságokat. A juhászok elszámolását bezáró mulatságot nevezték juhászbálnak, juhásztornak, juhtornak, juhdérmációnak ésdömötörözésnek is. Gyakran az egész hét ráment, amit dömötörhétnek mondtak (Bálint S. 1977: 11. 404).
A Vendel- és Dömötör-napi ünnepségek már a századfordulótól vesztettek jelentőségükből, s ezzel Szent Mihály-nap szerepe növekedett meg. Az elmúlt évtizedekben Kunmadarason és Hajdúszoboszlón Szent Dömötör napján állatvásárok voltak (Barna 1979: 117).
Dömötör napjához is fűződik szólás: „Neki minden nap Dömötör napja vagyon”, azaz bizonytalan a sorsa, de azt is jelenti, hogy részeg. „Dömötör juhászt táncoltat” – tartják Nádudvaron, azaz egyszerre utal a szólás a mulatságra és az esetleges hiány miatt „megtáncoltatott” juhászra. Zentán és környékén emlegetik a „Dömötör juhászt táncoltat” szólást azzal a magyarázattal, hogy ilyenkor már nem kedvez az időjárás a kinttartózkodásra. A Dömötör-napi hideg szelet a kemény tél előjelének tartják (Penavin 1988: 132). Turán úgy hitték, hogy a Vasas Szent Péter napján kiűzött patkányok Dömötör napján hagyják el a házat.
Magyar Néprajz VII.
EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:
Linner Bertalan (Beregszász, 1887. december 5. – Beregszász, 1969. október 26.). Sebész. 1906-ban érettségizett a beregszászi gimnáziumban, 1911-ben végezte el a budapesti orvosi egyetemet.
Munkáját a budapesti Szent János Kórház fertőző osztályán kezdte, itt végezte első műtétjét. Később a Budapesti 1.sz. Sebészeti Klinikán dolgozott Dollinger professzor mellett, majd a Rókus Kórház sebésze lett. Az első világháborúban először az orosz, majd az olasz fronton teljesített harctéri szolgálatot katonaorvosként. 1919-ben lett a Beregszászi Közkórház sebésze. Korszerűsítette a kórházat, az 1936-ban épült új szárnyban modern műtőt rendezett be. A város és a környék legendás hírű orvosává vált. Életében közel 46 ezer műtétet végzett, köztük szenzációszámba menőeket is: egy kislánynak 1941-ben egy zsákvarrótű hegyét távolította el sikeresen jobb szívkamrájából, ő végezte el Kárpátalján az első agyműtétet, combnyakszögezést, petefészek-átültetést. Kidolgozta a kétoldali felső állkapocsrezekció új módszerét. Kutatási eredményei, tudományos munkái az Orvosi Hetilap, a Magyar Sebészet, a Zentrablatt für Chirurgie című szaklapokban jelentek meg. Jelentős pedagógiai tevékenységet fejtett ki, tanítványai közül sokan sajátították el módszereit. Szenvedélyesen foglalkozott szőlőnemesítéssel. A Pécsi Szőlészeti Kutatóintézettel együttműködve több mint száz új szőlőfajtát hozott létre. A Rajnai rizling és a Traminer kereszteződéséből származó hibridet róla nevezték el. A szaklapokban több szőlőnemesítéssel foglalkozó cikke is megjelent.
Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)
MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:
Fedák Sári színésznő (1879) több fővárosi és külföldi színpadon lépett fel, a háború után jobboldali tevékenysége miatt börtönre ítélték, szabadulása után már nem lépett színpadra. Vérbeli, ünnepelt operett színésznő volt, nagy tánctehetsége, magával ragadó temperamentuma feledtetni tudta gyenge énekhangját, átélő képessége révén komoly, sőt tragikus jellegű szerepekben is kitűnt.
Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.
KÖTELEZD EL MAGAD!
„…senki sem volt mellettem, mindenki elhagyott… De az Úr mellém állt…” (2Timóteus 4:16-17)
Olvasd el a következő szavakat lassan és figyelmesen: „Amíg el nem kötelezem magam, mindig ott van a tétovázás, az esély a meghátrálásra. De abban a pillanatban, amikor végleg elkötelezem magam, Isten is mozdul, és események áradata veszi kezdetét. Mindenféle előre nem látható történések, találkozások, emberek és anyagi eszközök indulnak felém, amilyenekről soha nem is álmodtam.” Tehát kötelezd el magad! Ha mások nem hajlandók veled menni, akkor az elkötelezettség azt jelenti, hogy egyedül is elindulsz. Dániel egyedül étkezett, és egyedül imádkozott. Illés egyedül mutatta be az áldozatot, és egyedül tanúskodott Isten mellett. Jeremiás egyedül prófétált, és egyedül sírt. Pál azt mondta: „…senki sem volt mellettem, mindenki elhagyott… De az Úr mellém állt, és megerősített… megszabadultam az oroszlán torkából.” Az elköteleződés pontján – és nem hamarabb – Isten közbelép az érdekedben. Amikor a három héber ifjú elkötelezte magát arra, hogy nem hajol meg a király bálványai előtt, Isten kihozta őket a tüzes kemencéből úgy, hogy még a füstszag sem volt érezhető rajtuk. Mindez még Nebukadneccarra is akkora hatással volt, hogy ezt mondta: „…nincs más isten, aki így meg tud szabadítani” (Dániel 3:29). Téged mire hívott el Isten, mit gondolsz, mihez kell kezdened az életeddel? Engedelmeskedj Neki! Lépj hittel, és tedd meg! Ha félsz, olvasd el ezeket a szavakat: „Inkább legyek hamu, mint por. Jobban szeretném, ha a szikra kiégne bennem, mint ha elfulladna és kiszáradna. Az életem igazi feladata élni, nem csupán létezni. Ezért nem pazarlom a napjaimat arra, hogy megpróbálom meghosszabbítani őket. Ki fogok használni minden pillanatot.”
A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.
Szűz Mária
Szent V. Piusz pápa mindent megtett az egész keresztény világot végveszélybe tipró török birodalom ellen. Mohács után 1526-ban minden elveszni látszott. 1541-ben elesett Buda. 1568-ban már adott Miksa magyar királynak 30000 aranyat a végvárak védelmére, de a török előnyomulás feltartóztathatatlannak látszott. Szövetséget hozott létre a török tengeri haderő ellen Velencével és Spanyolországgal.
Az imában bízott azonban legjobban. A rózsafüzér imádkozását szorgalmazta, de ő maga is környezetével kitartóan imádkozta. Így volt ez az egyesült keresztény sereg és a túlerőben levő török hajóhad Lepantó melletti összecsapása idején is 1571. október 7-én. A rózsafüzért imádkozva a pápa sugallatban értesült a győzelemről, és elrendelte minden október 7-én “Mária, Rózsafüzér Királynője” ünnepének megünneplését. Ugyanakkor a “Keresztények Segítsége” megszólítást is a hívek imáiba ajánlotta. 1571 óta ez a megszólítás a lorettói litánia fohászai közt szerepel.
bacskaplebania.hu