Az amerikai Nielsen piackutató cég közelmúltban végzett egészségi felmérése szerint a vásárlók 60 százaléka állítja, hogy megpróbálja növelni a fehérje mennyiségét az étrendjében. De vajon miért gondolják ezt szükségesnek?
Fehérjét naponta kell fogyasztania mindenkinek, hiszen alapvető aminosavakból álló tápanyag: innen származnak tehát az építőelemek, amelyek segítenek a test szöveteinek növekedésében és fenntartásában, beleértve az izmokat, az inakat, az ereket, a bőrt, a hajat és a körmöket. Afehérjefontos szerepet játszik az enzimek és hormonok szintetizálásában és megtartásában is, sőt egyre több kutatás utal rá, hogy a fehérje segít hosszabb ideig fenntartani a jóllakottságérzést, ezért fontos eszköze lehet a fogyásnak.
Napi fehérjeszükséglet
Aki aggódik, hogy nem jut elegendő fehérjéhez, valószínűleg rosszul teszi, mert az átlagos étrendben általában több a protein, mint amennyit a dietetikusok ajánlanak. Az egészséges emberek napi kalóriaszükségletének 10-35 százalékát kell fedeznie a fehérjének. Az amerikai tudományos akadémia napi 45 grammot adott meg egy egészséges nő, és napi 52 grammot egy egészséges férfi számára, míg a tényleges átlagos napi fehérjefogyasztás (az USA-ban) a felmérések szerint napi 75 gramm nőknél és körülbelül 100 gramm férfiaknál.
Jobb a több?
Mivel a fehérje annyira fontos az egészségünk számára, felmerül a kérdés, hogy vajon nem jobb-e többet bevinni belőle? A táplálkozási szakértők egy része úgy véli – a körükben végzett panelvizsgálat szerint -, hogy az ajánlásnál mindenképpen érdemes több fehérjét fogyasztani: 90 grammot a nőknek és 105 grammot a férfiaknak. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a fehérje túlfogyasztásának vannak kockázatai, a vesebetegeknek például különösen figyelniük kell rá. Illetve a pluszfehérje, mint minden tápanyag, kalóriát is jelent, a túl sok kalória pedig súlygyarapodáshoz vezethet.
Ezeket tartsa észben!
Ezért mielőtt valaki óvatlanul falni kezdené a magas fehérjetartalmú ételeket, fontolja meg a következőket:
– A “több fehérje” nem jelenti, hogy “több húst” kell enni. A marhahús, a baromfi és a sertéshús (valamint a tej, a sajt és a tojás) minőségi fehérjebevitelt tesz lehetővé, de képes erre számos növényi élelmiszer is, köztük a hüvelyesek, a diófélék és a zöldségek. A táplálkozási szakemberek inkább a növényi alapú étrend mellett vannak, mert nagy eséllyel csökkentheti több súlyos betegség, köztük a rák kockázatát.
– A fehérjebevitelt az egész napra szét kell osztani. A szervezet akkor hasznosítja a fehérjeaminosavakat legjobban, ha napi három fő adagban fogyasztjuk. A szakemberek szerint ez a fajta eloszlás a legjobb az izomépítés és a zsírégetés elősegítésére.
– Nem jó, ha a fehérje kiszorítja a többi fontos makrotápanyagot, így az egészséges szénhidrátokat és zsírt. Az egyensúly megtartása az egészséges táplálkozásban kulcsfontosságú.
Aki magas fehérjetartalmú értrendet kíván követni, mindenképpen konzultáljon szakemberrel, mielőtt belevágna.
Ugyan a szakmai szavazásokon az előző évben Cristiano Ronaldo tarolt, a Marca című spanyol sportnapilap honlapján indított voksoláson a szurkolók Lionel Messit választották 2017 legjobb labdarúgójának.
Az újság honlapján olvasható beszámoló szerint az FC Barcelona argentin sztárjátékosa hatalmas fölénnyel, a szavazatok 56 százalékát bezsebelve diadalmaskodott, míg a Real Madrid portugál sztárja 25 százalékkal követte őt a második helyen.
A harmadik a spanyol Isco lett a Real Madridból hat százalékkal, a negyedik helyre pedig az angol Harry Kane (Tottenham Hotspur) és a horvát Luka Modric (Real Madrid) került 3-3 százalékkal.
Tudományos felfedezésekben és innovációkban gazdag évet hagyunk a hátunk mögött. A gravitációs hullámok mellett egy sor egészségügyi áttörés is lázban tartotta a világot.
Einstein újabb jóslata vált valóra a gravitációs hullámok létének beigazolódásával
Korábban mi is foglalkoztunk részletesebben a gravitációs hullámokkal, amelyek 2016 óta egyre nagyobb izgalomban tartják a tudományos életet. Einstein egy tanulmányában már száz évvel korábban írt e hullámokról, amelyek a a téridő hullámszerű megnyúlásai és összehúzódásai, de egészen 2016-ig csak mint felvetést tartották mindezt számon. Aztán robbant a bomba: egy monstre tudományos kooperáció, a LIGO Tudományos Együttműködés keretében tudósok bizonyították a jelenség valóban létezik! A világra szóló felfedezésért egy német és két amerikai elméleti fizikus, név szerint Rainer Weiss, Barry C. Barish és Kip S. Thorne 2017-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat.
2017 szeptemberében a Virgo nevű európai detektor is elcsípett egy hullámot. A sorban immáron a negyediket. Októberben pedig egy olyan hullámot észleltek, amely minden korábbitól eltérő, és a tudósok szerint új korszakot nyitott a csillagászatban.
A kutatásokból pedig mi magyarok sem maradhatunk ki. Az ELTE és a debreceni ATOMKI együttműködéséből létrehozott Eötvös Gravity Research Group (EGRG) szakemberei inframikrofonokat fejlesztettek i, melyekkel a nem gravitációs hullámokból származó „zajt” képesek kiszűrni. A Szegedi Tudományegyetemen Gergely Árpád László egyetemi tanár irányítása mellett a feketelyuk-kettősök dinamikájának és gravitációs sugárzásának elméleti vizsgálatával foglalkoznak. Nem magyarországi csoportban dolgozik a hullámok megfejtésén a New York-i Columbia Egyetem három magyar kutatója, Márka Szabolcs, Márka Zsuzsanna és Bartos Imre is.
Fókuszban az exobolygók és az aszteroidák
Az idén is sokak fantáziáját megmozgatták azok a hírek és közlemények, amelyek a lakható bolygók kutatásáról szóltak. Míg az első félévben a TRAPPIST-1 csillag körül keringő hét bolygó váltotta ki, addig decemberben a NASA bejelentette, hogy egy olyan naprendszert fedeztek fel mesterséges intelligencia segítségével, ahol a miénkhez hasonlóan nyolc bolygó képez egy világot a mi Földünktól 2500 fényévnyire. Továbbá ugyancsak 2017-ben találták meg az első olyan Naprendszeren kívüli (vagyis exo-) bolygót, amelynek bizonyítottan van légköre. A GJ1132b-n ugyanakkor a földihez hasonló élet biztosan nincs, mert ahhoz túl forró a felszíne.
A Cassini űrszonda jóvoltából a Szaturnusz gyűrűjéről is számos újdonság kiderült. Majd a szonda dolga végeztével meg is semmisült. Még a magyar kutatók is élőben búcsúztatták.
Az év csillagászati szenzációja pedig egyértelműen az Oumuamua nevű, szivaralakú aszteroida feltűnése volt. Az objektum megismerése felbecsülhetetlen tudás birtokába juttathatja a tudósokat. A fotometriai mérések tanúsága szerint a mintegy négyszáz méter hosszúságú test másik két átmérője nem lehet több negyven méternél. A sokak által csillagközi űrhajónak hitt aszteroida titkát pedig előreláthatólag a magyar Gömböc segítségével fejthetik meg a csillagászok.
Újból emberes űrprogram veheti kezdetét
Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok elnöke negyvenöt évvel az utolsó Hold-misszió után bejelentette, hogy az Egyesült Államok ismét embert akar küldeni a Holdra, sőt később a Marsra is. Donald Trump ennek megfelelő politikai irányelvet írt alá hétfőn, amelyben utasította az űrkutatási hivatalt, hogy tegye meg a szükséges lépéseket ahhoz, hogy újra ember léphessen a Holdra. Az amerikai kormány a célok megvalósítása érdekében kész szorosan együttműködni magáncégekkel és más államokkal is.
Beköszönthet a cyber-korszak?
Állampolgárságot kapott Szaud-Arábiában október folyamán Sophia, a robotnő. A robot a rijádi Future Investment Initiative gazdasági csúcson állt színpadra, és ekkor jelentette be Andrew Ross Sorkin, az esemény házigazdája, hogy az ország állampolgárságot adományozott neki, elsőként az ország (és a világ) történelmében. A humanoid robot, aki arcával többféle érzelmet is képes kifejezni, megköszönte a megtisztelő, történelmi jelentőségű címet.
Génszerkesztéssel az emberi egészségért
Nemcsak a gépek fejlődnek rohamtempóban, az egészségügy terén is fontos áttöréseket hozott az idei év. A legnagyobb dobás kétségtelenül a CRISPR nevű forradalmi génszerkesztő módszer. Ez lehetővé teszi a kutatóknak a DNS célzott szerkesztését, minden eddiginél pontosabban és rugalmasabban. Mindezzel a tudósok újabb mérföldköveket értek el.A módszer az AIDS megfékezésében is áttörést hozhat. Egerek génjeiből már sikerült vele eltávolítani a HIV-vírust.
Kínai kutatók a világon először életképes emberi embriók génjeit szabták általa át. Pár genetikai mutációt javítottak ki. Majd amerikai kutatók ugyanezt a kísérletet végezték el életképtelen embriókon. azért volt jelentős lépés, mert a tudomány történetében először vágtak ki emberi embrióból betegségért felelős mutáns DNS-darabot. A CRISPR továbbfejlesztett változata a jövőben az úgynevezett bázisszerkesztéssel ahhoz is hozzájárulhat, hogy az emberi DNS módosításával örökletes betegségeket is kiiktassanak.
Kiosztották idén is a tudományos Nobel-díjakat
Az orvosi Nobel-díjat Jeffrey C. Hall, Michael Rosbash és Michael W. Young kapta a cirkadián ritmust szabályozó molekuláris mechanizmus felfedezéséért. Kémiai Nobel-díjban részesült Jacques Dubochet, Joachim Frank és Richard Henderson egy forradalmi molekuláris képalkotó eljárás kidolgozásáért. Míg a fizikai Nobel-díj a a gravitációs hullámok felfedezéséért járt.