Petro Porosenko elnök 2017-ben közel 5,2 ezer személy állampolgárságát szüntette meg, miközben alig ezer embernek adta meg – közölte az elnöki adminisztráció az Ukrajinszki Novini megkeresésére.
„A 2017-es esztendő során 957 személy kapta meg az ukrán állampolgárságot” – olvasható a hivatal válaszlevelében.
E személyek közül 94 fő hontalan volt.
Az állampolgárság megszűnését kimondó rendeletet 4 296 személy vonatkozásában adott ki az elnök, 47 személy veszítette el az állampolgárságát, további 825 személyé pedig a nemzetközi szerződésekben rögzített okokból szűnt meg.
Az Ukrajinszka Pravda a hírrel kapcsolatban emlékeztet, hogy tavaly júliusban az elnök megfosztotta ukrán állampolgárságától Miheil Szaakasvili ellenzéki politikust. Az indoklás szerint az egykori grúz elnök az ukrán állampolgárságot kérelmezve valótlan információkat adott meg, elhallgatta büntetett előéletét. A politikus tagadta, hogy aláírt volna ilyen tartalmú űrlapot.
Szaakasvili Porosenkóval szembeni keresetét az őt állampolgárságától megfosztó rendelet jogszerűtlenségéről az új Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Semmítőszéke fogja tárgyalni.
A menedékkérők száma rekord nagyságú, több mint 100 ezer volt tavaly Franciaországban, ami 17 százalékos növekedés az előző évi adathoz képest, és különösen az albán, illetve a nyugat-afrikai kérelmezők száma miatt ugrott meg – közölte hétfőn a francia menekültügyi hivatal (Ofpra) főigazgatója.
Pascal Brice szerint ez erős növekedésnek számít, hiszen 2016-ban az előző évhez képest 6,5 százalékos volt a bővülés. Ráadásul sokan vannak azok, akik már az országban tartózkodnak menedékkérelmi céllal, de irataikat még nem adták be a hivatalhoz. A menedékkérelmi eljárás ugyanis a prefektúráknál kezdődik, ahol megvizsgálják, hogy az illetőknek nem egy másik európai uniós tagországban kell-e benyújtaniuk dokumentumaikat a dublini rendeletnek megfelelően.
Franciaország azon országok közé tartozik Európában, ahol a legtöbb menedékkérelmet adják be, csak Németország előzi meg, ott az idén valamivel kevesebb, mint 200 ezer kérelem beadása várható – jegyezte meg a főigazgató.
Azok aránya, akik meg is kapták a menekültstátust, 36 százalék volt tavaly, ami kisebb, mint egy évvel korábban, mert 2016-ban 38 százalékuk kapta meg. Huszonhét százalékuknak maga az Ofpra adta meg a menekültstátust, a többieknek az illetékes fellebbviteli bíróság, miután az Ofpra elutasította kérelmüket.
Noha Albánia a biztonságosnak minősített országok közé tartozik, a legtöbb menedékkérelmet albán állampolgárok adták be: 7630-an, ami 66 százalékos növekedés az előző évhez képest. Ebben a számban nincsenek benne a kísérő nélküli kiskorúak. Az Ofpra csak az albán menedékkérők 6,5 százalékának adta meg a státust.
A második legtöbb menedékkérelmet afgán állampolgárok adták be: 5987-en, ami hatszázalékos növekedés az előző évhez képest. A haiti menedékkérők száma 4934 volt, és nem változott az előző évhez képest, viszont 24 százalékkal kevesebb (4486) szudáni adott be kérelmet. Nagyon megugrott a guineai kérelmezők száma: 3780 lett, ami 62 százalékos növekedés az előző évhez képest. Bár az elefántcsontpartiak száma csak ezután jön – 3243 -, de számuk megduplázódott. A Kongói Demokratikus Köztársaságból 2941-en, Algériából pedig 2456-an kértek menedéket.
A kérelmek elbírálásának átlagos időtartama három hónapra csökkent tavaly, és Pascal Brice szerint arra törekszenek, hogy az idén már csak két hónap legyen az átlag, amint azt Emmanuel Macron államfő meghatározta „a menedékkérők jogainak szigorú tiszteletben tartása érdekében”.
Ungváron már hagyománynak számít, hogy a pravoszláv karácsony előestéjén, szenteste felszentelik az elmúlt évben felavatott miniszobrokat.
2017-ben a megyeszékhely 4 kis köztéri Kolodko-alkotással gyarapodott: új Liszt Ferenc-szobor, a Liberty bell (Szabadság harangja) elnevezésű Hrihorij Zsatkovics, Kárpátalja első kormányzójának tiszteletére, a Hasta la vista Lenin és a televízió (Hattyúk tava).
Mind a négy helyszínen rövid szentelési ceremóniára került sor – olvashatjuk Fegyir Sándornak, a Kárpátaljai Megyei Turisztikai Szervezet vezetőjének Facebook-oldalán.
Komoróczy Géza: Zsidók az Északkeleti-Kárpátokban – Kárpátalja a 16. századtól a 19. század közepéig. Aposztróf Kiadó, Budapest, 2013.
Komoróczy Géza könyve egy ismeretlen világot mutat meg az olvasónak. Nem mintha Munkács és Huszt, Verecke és Kőrösmező, a Fekete-Tisza és a Latorca ismeretlen volna, s tudott az is, hogy a 19-20. században voltak nagy zsidó községek ezen a tájon. De eddig alig esett szó a zsidók legrégibb történetéről az Északkeleti-Kárpátokban, erről alig lehetett tudni valamit. A könyv a térség zsidó történelmének legkorábbi évszázadairól szól, a 16. századtól a 19. század közepéig, benne a mai Kárpátaljával, amelyet csak a 20. század eseményei hoztak létre, s a vármegyéiben (Ung, Bereg, Ugocsa, Máramaros) élő zsidók szoros kapcsolatban álltak a szomszédos Sáros, Zemplén, Szatmár, a határ mentén pedig Kis-Lengyelország, Halics-Galicia, Podólia, Bukovina zsidó világával.
Megjelennek a könyvben korcsmáltatási szerződéseikkel Thököly, Zrínyi Ilona, II. Rákóczi Ferenc zsidó bérlői, országos vásárokon és kis hegyi falvak mindennapjaiban a zsidó kereskedők, mesteremberek, marhakereskedők, kaftános földművesek, feltűnnek a tiszai zsidó tutajosok, köztük, pontos illetőségükkel, a leghíresebbek, akiket a tiszaeszlári perben hamis váddal bíróság elé állítottak.
A könyv egy ismeretlen zsidó történelem színes lapjait és színes alakjait mutatja meg az olvasónak. Folytatása a Zsidók Kárpátalján. Történelem és örökség, a dualizmus korától napjainkig című kötetben.
Legalább 18 ember életét vesztette a szíriai ellenzék kezén lévő legnagyobb városban, Idlíbben vasárnap elkövetett pokolgépes merényletben – közölte az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű emigráns szervezet.
Az OSDH szerint az elkövetők autóba rejtett pokolgépet robbantottak fel a városban. A támadás célpontja az Adzsnad al-Kavkaz (Kaukázus katonái) csecsenek vezette iszlamista csoport főhadiszállása lehetett. Értesülések szerint több tucatnyi sebesült is van.
Az Anadolu török hírügynökség viszont helyi tudósítójára hivatkozva azt írta, négy robbantás rázta meg a város központját, ezek legalább 30 ember életét követelték és több mint 70-en megsebesültek.
A támadás elkövetőjeként még egyetlen szervezet sem jelentkezett. Idlíb tartományt és székhelyét különböző felkelő csoportok, köztük szélsőséges erők ellenőrzik 2015 óta, de egymással is vetélkednek a hatalomért.