Az RMDSZ Maros megyei parlamenti képviselője a héten a Megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrás Központokban működő, a sajátos nevelési igényű gyermekekre vonatkozó bizottság ellentmondásos szabályaira hívta fel a tanügyminiszter figyelmét. A maros megyei képviselő szerint, a bizottságok tagjai már két hónapja nem kapták meg a juttatásukat, mivel egy jogszabály alapján a megyei tanács, egy másik alapján pedig ez a tanügyminisztérium felelőssége. Az is gondot okoz, hogy a sajátos nevelésű igényű gyermekekkel dolgozó, megyénként közel 100 szakembernek nicsen minisztériumi képviselete. Csép Éva Andrea arra kéri szaktárcát, hogy mielőbb találjon megoldást a problémákra.
Viorica Dăncilă kormányfő tegnap bejelentette, hogy 80 százalékos állami garanciával nulla kamatos kölcsönt biztosítanak elsősorban 16 és 26 év közötti fiataloknak, de bizonyos körülmények között a 26 és 55 év közötti személyek is igénybe vehetik ezt. A kölcsönt elsősorban az oktatás, az egészségügy, sport és kultúra területén használhatják majd fel az igénylők, de akár lakásvásárlásra is fordítható. A kormányfő abban reménykedik, hogy az erre vonatkozó kormányhatározatot, már ezen a héten elfogadhatják.
Egyre elterjedtebb Kárpátalja hegyein a keresztes vipera, melyet mintázatáról tudunk megkülönböztetni a többi kígyótól: jellegzetessége a nyaktájéktól a farok végéig húzódó sötét színű cikk-cakk sáv, mely elüt a test alapszínétől, de gyakran találkozhatunk teljesen fekete színű társaival is. Egy ilyen példányra akadtak minap a Kukul–hegy közelében, Kárpátalja és az Ivano-Frankivszk megye határánál – tudatta a pershij.com.ua hírportál.
A keresztes vipera kevés méreganyaggal rendelkezik, és a szakemberek szerint egészséges felnőttre többnyire nem jelent veszélyt, egy gyerek vagy egy leromlott egészségi állapotú felnőtt azonban érzékenyebben reagálhat a marásukra. Vaszilina Sztah, a Lembergi Nemzeti Egyetem zoológusa kiemelte, hogy ezért az erdőket járva mindenki legyen figyelmes. Amennyiben kígyóval találkoznak, ne közelítsék meg azt, várják meg, amíg a hüllő magától tovább áll.
Kárpátalja.ma
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közölte, hogy június második felében összeül a Magyarország által javasolt Ukrajnának kormányközi munkacsoport az ukrán oktatási törvény kérdésének ügyében.
Szijjártó Péter azt követően nyilatkozott kedden New Yorkban az MTI-nek, hogy az ENSZ székházában Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel tárgyalt.
A magyar tárcavezető a megbeszélést követően elmondta: Magyarország számára ebben az ügyben a legfontosabb a kárpátaljai magyarok védelme, akiknek a jogai nem sérülhetnek. Ugyanakkor “nem a balhé az érdek, hanem a megoldás” – fogalmazott.
Hangsúlyozta, hogy ezért Magyarország nagyra becsüli és mindenképpen pozitív fejleménynek tekinti, hogy az általa kért feltételek közül egy teljesül a jövő héten, ugyanis az ukrán oktatási miniszter június 5-re konzultációra hívta a magyar nemzeti közösség vezetőit. Remélhetőleg ez a konzultáció sikeres lesz – tette hozzá.
Szijjártó Péter emlékeztetett: az ukrán parlament oktatási bizottsága a közelmúltban 2023-ig kitolta az oktatási törvény végrehajtási periódusát. Most pedig megállapodtak, hogy Beregszászon június második felében sor kerül a kormányközi munkacsoport első ülésére – magyarázta.
Megjegyezte: a munkacsoport feladata az lesz, hogy nyomon kövesse a Velencei Bizottság döntéseinek a végrehajtását, valamint a kétoldalú konzultációk sikerét biztosítsa.
A külügyminiszter arról is beszélt, hogy a munkacsoport ülésén a két oktatási miniszter, a két külügyi tárcavezető és a kárpátaljai magyarok vezetője vesz részt. Remélhetőleg ez a találkozó újabb jelentős előrelépést jelent, hogy ezt az ügyet a kárpátaljai magyarok érdekében meg tudják oldani – mondta. Hozzáfűzte: “konzultációkon keresztül vezet el az út a megoldáshoz, és most úgy tűnik, hogy ezt a konzultációs folyamatot megfelelő vágányra tudjuk helyezni”.
Az ukrán parlament által tavaly szeptemberben elfogadott új oktatási törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke több ország, köztük a szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország heves tiltakozását váltotta ki. A jogszabály ezen cikke kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása – az ukrán mellett – csak az első négy osztályban lesz engedélyezett. Az 5. osztálytól felfelé minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint a 7. cikk sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, továbbá nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit.
Néptáncbemutatóval, kézműves foglalkozásokkal és számos szabadidős programmal színesített fesztivált rendeznek kárpátaljai családok számára június 9-én Nyíregyházán. A rendezvényre több mint háromszáz határon túli és további több száz hazai családot várnak.
A Kárpátaljai Magyar Családok Fesztiválja elnevezésű program célja, hogy magyarországi helyszíneken mutassa be a határon túli régiókat, az ott élők kultúráját és népszokásait – mondta az eseményt beharangozó keddi sajtótájékoztatón Pataki János, a szervező Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének elnöke.
Tájékoztatása szerint a Sóstói Múzeumfaluban megrendezendő esemény bárki számára teljesen nyitott, a gyermekkel érkezők pedig ingyenesen léphetnek be a múzeumfaluba. A programot mazsorettek, népdalkörök előadásai, néptánc- és sportbemutatók, kézműves foglalkozások színesítik, de lesz tűzoltó- és mentős bemutató, játékos vetélkedők, és a gyerekek megismerkedhetnek a kihalt kézműves szakmák fortélyaival és megtekinthetik a közeli állatparkot.
A fellépők nagyobbrészt Kárpátaljáról érkeznek, rahói, aknaszlatinai, ungvári, bustyaházi, kőrösmezői társulatok és előadók szórakoztatják a közönséget. Az ungváriak például a hucul magyar legendával is megismertetik az érdeklődőket – tette hozzá Pataki János.
Ulrich Attila alpolgármester a sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy a kormány 2018-at a családok évének nyilvánította. A kabinet lehetőséget biztosít több nagyváros számára arra, hogy a körzetükhöz legközelebb eső, jelenleg nem magyarországi területeken élő magyarok együtt ünnepelhessenek az anyaországi magyarokkal, a fesztiválok keretében pedig lehetőséget kap a bemutatkozásra a határon túli magyarság is.
Hozzátette, hogy az ingyenes programnak köszönhetően lényegében egy “utólagos” gyermeknapon vehetnek részt a látogatók.
A 2001-ben alakult Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége jelenleg közel száz magyarországi és külhoni civil szervezetet tömörít. A határokon átívelő összefogás célja a hagyományos családmodell, a tudatos családtervezés és a gyermekvállalás népszerűsítése, valamint a nemzeti identitás megőrzése, erősítése.
Magyarország kormányközi munkacsoport létrehozását javasolja, amelynek feladata az lenne, hogy figyelemmel kísérje a Velencei Bizottság Ukrajnára vonatkozó döntésének végrehajtását – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden New Yorkban az MTI-nek.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa ülésén az ukrán helyzetet tárgyalja, Szijjártó Péter ezen alkalomból ukrán kollégájával, Pavlo Klimkinnel egyeztet New Yorkban.
A megbeszélés előtt a magyar tárcavezető elmondta: Ukrajna olyan helyzetet állított elő a magyar nemzeti kisebbség jogainak megsértésével, amely mindenkinek rossz. “Rossz Ukrajnának, rossz Magyarországnak és mindenek előtt rossz az Ukrajna területén élő kisebbségeknek, így a kárpátaljai magyaroknak is” – sorolta.
Szijjártó Péter kiemelte: “Magyarországnak nem a balhé az érdeke”, hanem az, hogy erre a mindenkinek rossz helyzetre végre megoldást találjunk. Az a célunk, hogy a kárpátaljai magyarok visszakapják a korábban már létezett és garantált jogaikat – jelentette ki. Hozzátette: az is a célunk, hogy vissza tudjunk térni ahhoz a politikánkhoz, amely Ukrajna esetében a szomszédaink európai és euroatlanti integrációs folyamatának a támogatására épült.
A külügyminiszter hangsúlyozta: ezért Magyarország azt javasolja az ukrán kormánynak, hogy “hozzanak létre egy olyan kormányközi munkacsoportot, amelynek feladata az lesz, hogy a Velencei Bizottság által Ukrajna számára megszabott feladatok végrehajtását felügyelje”. A Velencei Bizottság ugyanis előírta, hogy a nemzeti kisebbségekkel egyeztetni kell és már megszerzett jogok csorbításától tartózkodni kell – emlékeztetett.
Hozzátette: Magyarország szívesen működik együtt Ukrajnával abban, hogy figyelemmel kísérjék a Velencei Bizottság döntésének végrehajtását, és ebben szívesen nyújt is segítséget Ukrajnának annak érdekében, hogy a 150 ezer kárpátaljai magyar jogai a jövőben ne sérüljenek.
Szijjártó Péter kitért rá: a magyar kormány mindig is nyitott volt a tárgyalásokra, ezt mutatja az is, hogy kedden nem Kijevben vagy Budapesten, hanem sok ezer kilométerrel távolabb, New Yorkban találkozik ukrán kollégájával.
Megjegyezte: a kárpátaljai magyar nemzeti közösség is mindig nyitott volt a tárgyalásokra, “a fair, tisztességes, valóban a tárgyra irányuló” egyeztetésre.
A külügyminiszter közölte: Magyarország azt szorgalmazza, hogy a külügyi és oktatási tárcák vezetőinek, valamint a kárpátaljai magyar kisebbség képviselőinek részvételével jöjjön létre a kormányközi munkacsoport, hogy figyelemmel kísérje a Velencei Bizottság vonatkozó döntéseinek végrehajtását.
Kézírásunk, csak úgy, mint az ujjlenyomatunk, teljesen egyedi. Írásunkból a szakértő szemek nemcsak a ránk jellemző tulajdonságokat, hanem akár az egészségügyi állapotunkat is ki tudják olvasni.
A kutatók szerint írásunk apró részleteiből az is kiderülhet például, hogy nem szenvedünk-e Alzheimer-kórban, skizofréniában, Parkinson-kórban vagy magasvérnyomás-betegségben.
A kézírás-elemzés, azaz a grafológia több mint 5000 személyiségjegyet tud felismerni írásformánk vagy akár a szavak közötti távolság alapján. Néhány egyszerű trükkel pedig akár mi magunk is elemezhetjük saját írásunkat. Mutatjuk, hogyan!
Méret és szóköz
Betűink mérete sokat elárul személyiségünkről. Azok például, akik írásuk során nagyobb betűket kanyarítanak, általában szeretnek a figyelem középpontjában lenni, meglehetősen társaságkedvelő típusok, ám megeshet, hogy csak színlelik a magabiztosságot.
Az apró betűket használók visszahúzódóbb, félénk típusok, az átlagos betűméret pedig rugalmas, könnyen alkalmazkodó személyiségre utal.
A szavak között hagyott távolság a szakértők szerint arról árulkodik, hogy milyen a kapcsolatunk a többi emberrel. Azok, akik nagy szóközöket hagynak a szavak között, általában élvezik a szabadságot, és nem szeretik a tömeget, zsúfoltságot, ezzel szemben akik kis szóközöket használnak, ki nem állják az egyedüllétet, és szeretnek sok ember között lenni.
Ívek és formák
Akiknek írása egyenes, nem dől se jobbra, se balra, a szakértők szerint kevésbé befolyásolják az érzelmeik, logikus és gyakorlatias típusok, szemben a ferdén írókkal. Aki jobbra dönti a betűit, általában nyitott az új élményekre és emberekre, aki viszont balra, az nem szeret a figyelem középpontjában lenni, és hajlamos magába zárkózni.
Továbbá míg azok, akik kerekded betűket formálnak inkább kreatív és művészlelkű emberek, addig a szögletes betűk agresszív és heves természetről árulkodnak. Azok pedig, akik betűiket összekötik egymással – csakúgy, mint az egyenes írók – általában logikus és gyakorlatias döntéseket hoznak.
Kis hurok és nagy hurok
Azok akik például az “l” betű írásakor nagy hurkot kanyarítanak, általában nyugodt természetűek, szeretik a spontaneitást, élvezik, ha új dolgokat próbálhatnak ki. A kisebb, szűkebb hurkot használók ezzel szemben sokkal szkeptikusabbak az idegenekkel, és kevésbé nyitottak.
Hogyan tesszük fel az i-re a pontot
Ha meglehetősen magasra kerül az i betű ékezete, akkor az illető nagyszerű képzelőerővel bír, és talán egy kicsit gyerekes is. Ugyanez vonatkozik azokra, akik a sima pont helyett egy üres karikát írnak ékezet gyanánt.
Ha a pont épp az i betű felé kerül, akkor írója általában elég alapos, aki mindig odafigyel a részletekre, ha viszont az ékezet az i betűtől inkább balra található, akkor az írója szereti halogatni a dolgokat.
Az aláírás is sokat számít
Akiknek az aláírása olvashatatlan, általában magukba zárkózó emberek, akiket nehéz megérteni. Sőt mi több, kutatások szerint az olvashatatlan aláírással gyakran jár együtt arrogáns személyiség is.
Mindeközben azok, akiknek olvasható az aláírásuk, sokkal magabiztosabb és nyitottabb személyiségűek.
Menniyre nyomjuk rá a tollat
Azok az emberek, akik erősen rányomják a tollat a papírra, általában komolyabban veszik a dolgokat. Ha viszont túlságosan erősen teszik, akkor ez már olyan személyiségről árulkodik, aki nehezen viseli a kritikát.
A könnyedén írók ezzel szemben sokkal érzékenyebbek, de az is megeshet, hogy kevésbé energikusak.
Írásunk sebessége pedig arról árulkodik, hogy mennyire vagyunk türelmesek. A gyorsan írók nem bírják a késlekedést, míg akik lassabban vetik a betűket, sokkal szervezettebbek.
Oroszországot és Fehéroroszországot aggasztja a NATO baltikumi és lengyelországi aktivitása – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter keddi minszki sajtótájékoztatóján.
Lavrov a fehérorosz fővárosban Aljakszandr Lukasenka elnökkel és Uladzimir Makej külügyminiszterrel tárgyalt.
“A katonai infrastruktúra egyoldalú fejlesztése, a katonai erőnek és eszközöknek a határaink közelében való egyoldalú telepítése destruktív lépések, amelyek aláássák a bizalmat és a kölcsönös egyetértést Európában, és az európai biztonsági térség széttöredezéséhez vezetnek” – mondta az orosz külügyminiszter.
Lavrov hangsúlyozta, hogy Moszkva és Minszk egyenrangú és kölcsönösen előnyös viszonyra törekszik mind az Európai Unióval, mind a NATO-val.
Ukrajnáról szólva Lavrov kizárta annak lehetőségét, hogy a válság rendezésére létrehozott “normandiai négyek” – Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország – között külügyminiszteri szintű találkozó jöjjön létre, amíg a négy ország elnökeinek korábbi utasításait nem hajtják végre, és az úgynevezett Steinmeier-képlet “nem kerül papírra”.
A Frank-Walter Steinmeier német elnökről, volt külügyminiszterről elnevezett forgatókönyv javaslatot tartalmaz arra, hogy mikor vezessék be az önkormányzat különleges rendjét a délnyugat-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megye egyes területein. Eszerint az autonómiát ideiglenesen az ott tartandó választások napján, állandó alapon pedig azt követően vezetnék be, hogy az EBESZ kihirdeti a választások eredményét.
Lavrov felhívta a figyelmet arra, hogy a Steinmeier-formula 2015 óta tárgya az egyeztetéseknek, és hogy azt mind a kapcsolattartó csoportban, mind pedig a “normandiai négyek” vezetői elfogadták, ám az ukrán fél a képletet nem hajlandó hivatalos dokumentumokban rögzíteni.
Az orosz diplomácia vezetője hangot adott azon álláspontjának, miszerint Hollandia és Ausztrália fölöslegesen törekszik kártérítést követelni Oroszországtól a 2014-ben a délkelet-ukrajnai szakadár területek felett lelőtt malajziai utasszállító repülőgépért, mert a nyomozás még nem zárult le.
Lavrov szerint a holland és ausztrál “ultimatív” álláspont a Szkripal-ügyben képviselt “ruszofób” nyugati logikára emlékeztet, amely bizonyítékok nélkül vádolta meg vétkességgel Oroszországot. Az orosz külügyminiszter kifogásolta, hogy a malajziai utasszállító pusztulásának körülményeit vizsgáló testület figyelmen kívül hagyta azokat a bizonyítékokat, amelyeket Moszkva bocsátott a rendelkezésére.
Ukrán bíróságok eddig 32 olyan orosz állampolgárral szemben hoztak ítéletet, akik a szakadárokhoz csatlakozva vagy hivatásos katonaként közvetlenül részt vettek az Ukrajna ellen vívott donyec-medencei harcokban – jelentette ki kedden Anatolij Matiosz ukrán főügyész-helyettes, katonai ügyész egy harkivi nemzetközi konferencián, amelynek témája az ország katonai igazságszolgáltatási rendszerének reformja volt.
Az ukrán híradások szerint az ügyész részletekbe nem bocsátkozott. Emlékeztetett viszont arra, hogy az Ukrajnával szembeni agresszió kitervelésében és elindításában, valamint a kelet-ukrajnai szakadár csoportosulások, mint terrorista szervezetek finanszírozásában való közreműködés gyanújával az illetékes ukrán bíróság letartóztatási parancsot adott ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter és két helyettese, továbbá Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök és első helyettese ellen.
Matiosz bejelentésével kapcsolatosan a Deny ukrán napilap internetes változata felidézte, hogy Petro Porosenko elnök április 10-én Berlinben Angela Merkel német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: 23 orosz katonatiszt van jelenleg börtönben Ukrajnában, olyanok, akiket a Donyec-medencei harcokban való részvételért vettek őrizetbe.
Az elnök leszögezte, hogy ez bizonyítja Oroszország katonai jelenlétét az Ukrajnához tartozó területen. Felszólította Moszkvát, hogy ismerje el ezt végre, és vonja ki csapatait a Donyec-medencéből.
A Kreml váltig tagadja, hogy lennének orosz katonák a Donyec-medencében, továbbá azt is, hogy Oroszország fegyvereket szállítana a szakadároknak, vagy bármely más módon beavatkozna a kelet-ukrajnai válságba, amelyet belső konfliktusnak, polgárháborúnak nevez.