Határon túli magyar portálok összesített hírei

Székely Sebestyén György művészettörténésszel, a Quadro Galéria vezetőjével a jelenből indulva próbáljuk megrajzolni az elmúlt tíz esztendő egyfajta kontűrjét. A kolozsvári Quadro Galériát 2008-ban nyitották meg a Jókai/Napoca utca 2-4. szám alatt, s kilenc éven át ott várták a művészetkedvelőket ki...

Az igazságügy reformja után az ország gazdaságát bírálja az Európai Bizottság. E szerint Romániában túl magas az államháztartási hiány, lassítani kellene a növekedését. A 2019-re vonatkozó ajánláscsomag és a gazdasági, illetve a szociális prioritásokat összegzi, több tagállamot is figyelmeztet az államháztartási hiány növekedésére. Az Európai Bizottság 2010-ben vezette be az európai szemesztereket, melyek arra hivatottak, hogy összehangolják az uniós tagországok gazdaságát és költségvetési terveit. A Bizottság minden évben kielemzi a mutatókat és javaslatokat tesz, milyen gazdasági intézkedésekre van szükség az esetleges kiigazításokhoz.

 Az igazságügy reformja után az ország gazdaságát bírálja az Európai Bizottság. E szerint Romániában túl magas az államháztartási hiány, lassítani kellene a növekedését. A 2019-re vonatkozó ajánláscsomag és a gazdasági, illetve a szociális prioritásokat összegzi, több tagállamot is figyelmeztet az államháztartási hiány növekedésére. Az Európai Bizottság 2010-ben vezette be az európai szemesztereket, melyek arra hivatottak, hogy összehangolják az uniós tagországok gazdaságát és költségvetési terveit. A Bizottság minden évben kielemzi a mutatókat és javaslatokat tesz, milyen gazdasági intézkedésekre van szükség az esetleges kiigazításokhoz.

Derül ki a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács ügyészi részlegének tegnap közzétett indoklásából. Az indoklás szerint a legfőbb ügyész leváltásáról szóló javaslat ellentmond úgy a nemzetközi, mint az alkotmánybíróság által megszabott joggyakorlatnak. Álláspontjukban egy alkotmánybírósági határozatra hivatkoznak, amely kifejti, hogy az ügyészek az igazságszolgáltatói hatalom részei, és tevékenységük során egyenlő távolságot kell biztosítani számukra a törvényhozói és a végrehajtó hatalomtól. Ugyanakkor az alkotmány értelmében az ügyészek az igazságügyi miniszter alárendeltségében, de nem ellenőrzése alatt fejtik ki tevékenységüket. A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács hétfőn negatívan véleményezte Tudorel Toader igazságügyi miniszter, Augustin Lazăr leváltásáról szóló jelentését. A Tanács álláspontja konzultatív jellegű, a végső döntés az államfő kezében van.

Derül ki kormányzati forrásokból. Helyére Mircea Drăghici-ot jelölte a nagyobbik kormánypárt. A politikust szerda este szólította fel lemondásra a Szociáldemokrata Párt  végrehajtó bizottsága. Lucian Șova menesztéséről egyébként még hétfőn döntött a nagyobbik kormánypárt, a helyébe Lia Olguța Vasilescu munkaügyi minisztert nevesítette, az államfő azonban nem fogadta el. A PSD csúcsvezetősége szerán Paul Stănescu miniszterelnök-helyettes, fejlesztési miniszter lemondását kérte. Utóbbi távozása egyébként azért lenne fontos a párt számára, hogy legyen hely a pártelnök bizalmi emberének számító Lia Olguța Vasilescunak a kabinetben.

 

 Jelentette ki tegnap Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt elnöke az Európai Parlament Elnökeinek Értekezletével folytatott bukaresti tárgyaláson. A megbeszélésen szó volt azokról témákról, amelyek az unió napirendjén lesznek majd 2019 első félévében, amikor Románia tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét.

 A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma több oldalas közleményt adott ki, amely szerint a magyar nyelv használata a román rovására történik. A Ioan Lăcătușu által vezetett fórum nehezményezi, hogy az önkormányzatokban csak magyarul zajlanak a tanácsülések és az oktatásban, közigazgatásban, sajtóban elterjedt a magyar nyelv. Azt is kifogásolják, hogy teljes intézményi rendszerek működnek magyarul, ahol a magyarországi hatóságok kizárólag magyar nyelvű rendezvényeket szerveznek a térség jövőjéről tanácskozva. Emellett utcákat neveznek el, a fórum szerint fasiszta magyar személyiségekről. A közlemény felszólítja a magyar közösségek vezetőit, hogy ismerjék el, hogy Románia teljesítette a Gyulafehérvári nyilatkozatban foglaltakat és ne népszerűsítsék a románellenességet.

Az euróövezethez csatlakozás és az ehhez szükséges konvergencia erőltetése, illetve halogatása egyaránt káros – jelentette ki tegnap Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank kormányzója. Közölte, hogy a kormány által márciusban létesített bizottság, amelynek feladata előkészíteni az euró bevezetését, várhatóan decemberben teszi közzé első jelentését. A Szociáldemokrata Pár rendkívüli kongresszusa március 10-én szavazta meg Liviu Dragnea pártelnök javaslatára, hogy 2024-ig bevezetik Romániában az európai közös fizetőeszközt.

Az Eurostat tegnap közzétett adataiból kiderül, hogy az Európai Unióban 2015-ben az elhalálozások egynegyedét rákos megbetegedés okozta. A tagállamok közül több, mint 30 százalékkal Hollandiában és Szlovéniában jegyezték a legtöbb olyan halálesetet, amit rákos megbetegedés okozott. A listát Románia és Bulgária zárja kevesebb, mint 20 százalékkal. Az EU tagállamai közül több férfi halt meg a betegségben, mint nő.

Viorica Dăncilă vezetésével, Pavel Filip moldovai miniszterelnök részvételével Románia és a Moldovai Köztársaság kormánya Bukarestben tart együttes ülést. A kormány közleménye szerint a kétoldalú kapcsolatokról, a közös projektek gyakorlatba ültetésének jelenlegi stádiumáról, jövőbeni tervekről lesz szó. Románia január elsejétől veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét, és ez jó alkalom arra, hogy bátorítsa a Moldovai Köztársaságot európai csatlakozási törekvéseiben és a társulási megállapodásban vállalt reformok mielőbbi gyakorlatba ültetésében.

 Biztonságosabb, egyszerűbb és hatékonyabb lett a módosított vadásztörvényt azt követően, hogy a képviselőház döntő házként elfogadta az RMDSZ javaslatait is tartalmazó kormányrendeletet – közölte az RMDSZ sajtóirodája. Az új vadásztörvény előrelépés, hiszen megtéríti a vadkárokat, és azokban az esetekben is kárpótlást nyújt, ha egy személy vadállat támadásának áldozatává válik – fejtette ki Korodi Attila képviselőházi frakcióvezető. A vadásztársaságok feladata lesz a vadkárok megelőzése. Az RMDSZ módosításai a kormány által kezdeményezett sürgősségi rendelet szövegében a Hivatalos Közlönyben történő megjelenését követően lépnek érvénybe.

November 17-én a dunaszerdahelyi Hotel Legend épületében tartotta meg éves konferenciáját a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala. A konferencia fő célja volt, hogy a szervezet újra tudja fogalmazni saját céljait és működését, valamint keretbe tudja foglalni azokat a problémákat, melyekkel a következő időszakban érdemes foglalkozni.

A problémák öt blokkban kerültek megfogalmazásra: a Kerekasztal tevékenységéről szóló beszámoló után először a társadalmi megosztottság és a civil polgári aktivitások visszaesésének ügye került elő, majd Fodor Attila révén az oktatásügyi problémákról esett szó. A beszélgetésben többek között elhangzott, hogy a Kerekasztal nem feltétlenül a szakmai munka átvállalásával, hanem a találkozók és egyeztetések szervezésével tudja segíteni az iskolaügyet.

A délutáni szekcióban három témakör került terítékre. A kulturális támogatások kérdése kapcsán Görföl Jenő (CSEMADOK) a szervezetek mindennapi problémáiba nyújtott betekintést, majd a Kisebbségi Kulturális Alappal kapcsolatos tapasztalatokról is szó volt. Ismételten megállapításra került, hogy a KKA a jelenlegi állományával nem képes kielégítően ellátni a feladatát, miközben a kulturális támogatások rendszeres folyósítása minden civil szervezet elemi érdeke. Tóth Tibor ügyvivő a civil szervezetekre vonatkozó, küszöbön álló szabályozásbeli változásokról beszélt, a GDPR alkalmazásával kapcsolatos kötelezettségek mellett az újraregisztráció is szóba került – a Kerekasztal a későbbiekben tájékoztató anyagokat küld majd ki a szlovákiai magyar civil szervezeteknek a regisztrációs kötelességekről. A napot Szekeres Klaudia zárta, aki a Jogsegélyszolgálat tevékenységét ismertette és ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy minél több konkrét felvetés jut el a Kerekasztal kötelékében ténykedő jogászokhoz, annál nagyobb az esélye annak, hogy a problémákat sikeresen meg is lehet oldani. A konferencia kapcsán elfogadásra került a Kerekasztal záródokumentuma, mely tartalmazza a szerveződés jövő évi vállalásait is.

 

Helyzetünk és lehetőségeink – a civil szervezetek aktuális problémái és a Kerekasztal szerepe

 A szlovákiai magyar közösség 2019-ben több olyan kihívással is találkozik, melyre megfelelő válaszokat kell majd adni: az elnökválasztás és az európai parlamenti választás kapcsán felerősödik a magyar közösség lehetőségeiről, igényeiről és korlátairól szóló vita, a közelgő parlamenti választások miatt egyre több szó esik a politikai érdekképviselet egységéről is, de maga a közösség is kulcsfontosságú változások elé néz majd. A 2021-ben esedékes népszámlálás megmutatja, hogyan alakult a magyarság létszáma, miközben a törvényi szabályozások módosulása miatt a civil szféra szerkezete és a szervezetek adminisztratív kötelességei is megváltoznak.

A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala a magyar civil szervezetek egyeztető fórumaként működik Szlovákiában. Felelősséget vállalt azért, hogy választ keres a felmerülő problémákra és lépéseket tesz annak érdekében, hogy ezek közmegelégedésre megoldódjanak. Arra törekszik, hogy az általa javasolt megoldások tükrözzék a civilek általános akaratát és széles körben ismertté váljanak. A magyar vonatkozású, társadalmi jellegű megmozdulások az utóbbi időben feltűnően visszaszorultak, a kontraszt a szlovákiai tömegmozgalmakhoz viszonyítva különösen éles. A Kerekasztalnak e tekintetben át kell gondolnia saját szerepét és jelentőségét, valamint feladatait, fel kell mérnie, mit képes nyújtani a civil szervezeteknek és a társadalomnak. Ezzel összefüggésben az Országos Konferencia záródokumentuma több konkrét vállalást is tartalmaz.

Megosztottság és közös platformok hiánya

A szlovákiai magyar politikai megosztottság a társadalom megosztottságában csúcsosodik ki. Hiányoznak a szakmai érdekegyeztető fórumok, pedig nagy szükség lenne rájuk: több szervezet nem tudja vagy nem akarja közvetíteni véleményét a szlovák nyilvánosság és partnerei felé. Az, hogy a magyar vonatkozású problémák nem kapnak nyilvánosságot és fontos kérdésekben nem jutunk közös álláspontra, azt eredményezi, hogy a fejünk felett születnek döntések és csak utólag értesülünk róluk, kész tények elé vagyunk állítva.

A Kerekasztal ezért a következő lépéseket kívánja foganatosítani:

• Szakmai egyeztetések meghirdetése és azonosítása több kulcsfontosságú területen (oktatásügyi stratégiák, gazdaság, régiós és politikai érdekképviselet, önkormányzatisággal kapcsolatos előrelépési lehetőségek)
• A magyar szervezetek véleményének összegzése és terjesztése olyan országos fórumokon, ahová azok egyébként nem jutnának el
• A választások (európai parlamenti, államfőválasztás) kapcsán a magyar közösség számára fontos értékek összefoglalása és közvetítése a nyilvánosság felé, elvárásaink megfogalmazása
• A madari.sk révén a szlovák nyilvánossággal folytatott kommunikáció megerősítése
• A Jogsegély révén a magyar vonatkozású jogsértések elszenvedőinek képviseletének felvállalása.

Civil ügyek képviselete, szolgáltatások

A civil szervezetekre vonatkozó törvényi környezet több szempontból is megváltozik majd, vagy már meg is változott. A GDPR (uniós adatvédelmi rendelet) alkalmazása, a civil szervezetek regisztrációs szabályzata és a készülő, civil szervezetek finanszírozásáról szóló törvény olyan technikai vagy adminisztratív jellegű követelményeket támaszt a magyar civil szervezetekkel szemben, amelyekkel nem lesz egyszerű megbirkózni.

Felvállalt kerekasztalos feladatok:

• Az újraregisztrációval és a módosult törvények betartásával kapcsolatos tudásbázis terjesztése és elérhetővé tétele
• A civil szervezetek folyamatos tájékoztatása a fejleményekről
• A kisebbségi kulturális támogatások ügyének monitorozása, javaslattétel a nehézségekkel kapcsolatban.

A Kerekasztal nyomatékosan szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy a kisebbségi kulturális támogatásokkal kapcsolatos rendszer továbbra sem működik jól. November 14-ével bezárólag 168 (minden ötödik) magyar pályázat esetén még mindig nem kötött szerződést az idei évre vonatkozólag a Kisebbségi Kulturális Alap, a ki nem fizetett összeg mértéke meghaladhatja az egy millió eurót. A folyamatot annak ellenére sem sikerült lezárni, hogy az Alap feszített tempóban dolgozott a pályázatokkal.

A nyilvánosságnak részletes információkat kell kapnia arról, milyen okok vezettek a késedelemhez és milyen módon lehetséges azt kijavítani. Hosszú távon a folyósítással összefüggő problémák csak törvényi változásokkal orvosolhatóak, a magyar vonzatú pályázatokkal foglalkozó munkatársak számának növelésével.

 

Egy közösség szempontjából nagyon szerencsés, ha meg tudja határozni a hosszú távú céljait és az aktuális problémáit. Ha egy külső szemlélő alaposan megvizsgálta volna a szlovákiai magyar politikai és közéleti színtéren végbemenő változásokat az elmúlt időszakban, aligha talál tudatos, hosszú távú stratégiára utaló jeleket, és ez jelentős visszalépésnek számít még az öt évvel korábbi állapotokhoz képest is.

A korábbiakhoz képest sokkal nehezebb olyan célokat megfogalmazni, amit a társadalom túlnyomó része a magáénak vallhat, ahogy a megvalósítás is problémásabb. Az egységes kisebbségi érdekképviselet egyértelműen veszített a lendületéből, ennek pedig több belső és külső oka van.

A legfontosabb tényezők között ott van az érezhető hangsúlyeltolódás. A kisebbségi jogok területe több lépésben szorult háttérbe. Előbb a gazdasági jellegű, régiós problémák jelentek meg nagy erővel a közbeszédben, 2015-től a migráció érzékelése, majd pedig a szlovákiai politikai kormányszereppel kapcsolatos gyakorlati dilemmák határozták meg, ki mit gondol érdekképviseletről, célokról, elérhető vívmányokról. Az identitással kapcsolatos vagy nyelvhasználati témák helyett más ügyek kerültek a társadalom figyelmének fókuszába. Nem azért, mert a korábbi problémák megoldódtak volna – sok téren egyáltalán nincs, vagy kicsi az előrelépés. Egyszerűen a fontossági sorrend cserélődött fel.

Az értékek átrendeződése mellett még egy alapvető változásról érdemes szót ejteni: az erkölcsi korlátok és a világosan meghatározható alapelvek megszűnéséről több kulcsfontosságú kérdésben. Akár egy évtizede világosan látszott, hogy a szlovákiai magyar társadalom megmaradása és gyarapodása szempontjából kik a barátok és az ellenfelek, a szövetségesek és azok, akikkel nem szabad közösködni. Jelenleg azonban nem látszanak a kisebbségi érdekérvényesítés keretei. A klasszikus felosztásban Robert Fico, a Smer, az SNS, a szélsőségesek jelentették az egyik oldalt, míg a jobboldal, a „Nyugat”, az Európai Unió és az emberarcú szlovák értelmiség a másikat. Ehhez képest a Smer és az SNS közösen kormányoz a Híddal, névleg a szélsőségesek ellenében, a gyakorlatban akár még alkalmi alkut is kötve Kotlebáékkal. Andrej Danko a Fidesz bel- és külpolitikai stratégiájának leglelkesebb támogatójává vált, a szlovák és a magyar kormány szövetségre lépett egymással a migrációs politika terén és a „Nyugat” ellenében, miközben az MKP ellenzéki pártként a Fidesz szövetségese és a korrupt szlovák kormány ellenpólusaként definiálja magát. Külső behatásra még a civil szervezetek és a civil aktivitás fogalma is teljesen más összefüggéseiben értelmezendő, a pozitív felhang helyett néha még magyarázkodásra is kényszerít. Ez a fajta furcsa kuszaság első körben értékvesztésben és cinizmusban, hosszú távon pedig politikai apátiában nyilvánul meg.

A passzivitás további jellemzője, hogy megnehezíti a közös platformok létrehozását bármely kulcsfontosságú kérdésben. A felvidéki magyarság számára komoly veszélyt jelent, ha állandósul a társadalmi megosztottság, az MKP–Híd (vagy a jelenleg csak lappangó Magyarország–Szlovákia) ellentét pedig párhuzamos társadalmak kiépüléséhez vezet. Intő jelei vannak a fokozódó táborosodásnak: egy tetszőleges civil szervezet, csoportosulás vagy éppenséggel a pártok jó eséllyel kizárólagosan a magyarországi vagy a szlovákiai erőforrásokra, kapcsolatokra, lehetőségekre összpontosítanak. Végeredményben nem zavarják egymás köreit, egyfajta következményként pedig nem is próbálkoznak meg azzal, hogy beleszóljanak a döntéshozatalba a másik térfélen. Belenyugodtak, hogy nincs rá hatásuk. A polarizáció abban csúcsosodik ki, hogy a társadalmi problémákra egyoldalú, át nem gondolt válaszokat kapunk, jellemzően az történik, amit egy szűkebb, jellemzően politikai csoport kitalál, kinyilatkoztat, majd saját hatáskörein belül minimális párbeszéddel valósít meg. Így születnek, majd tűnnek el kulturális reformkoncepciók, „oldódik meg” a vasúti kétnyelvűség vagy történnek befektetés-ösztönző intézkedések. Rendszerszintű, hosszú távon végzett tevékenységre csak nagyon kevés példát találni, a hivatali kétnyelvűség terén talán lehetséges lenne egy hasonló áttörés – hosszú évek alatt.

Van bármilyen esély arra, hogy ez a nem túl szívderítő állapot változzon? A borongós felvezetés ellenére úgy gondolom, igen. Elsősorban szervezés és egyeztetés kérdése, hogy sikerül-e megfogalmazni a problémákat és elkerülni a végérvényesen két táborra osztódás veszélyét, valamint felrázni a közösséget az apátiából. Különösen annak fényében fontos ez, hogy a megoldatlan, fontos témákból meglehetősen sok hever parlagon és ezek az ügyek továbbra is közösek. Teljesen kikerült a cselekvő felvidéki magyar párbeszéd témái közül az oktatásügy, valamint ehhez kapcsolódóan az identitást és a demográfiai mutatókat érintő alapvető, jövőnket meghatározó kérdések. Csak sajtóközleményekben hallani a kulturális támogatásokhoz kapcsolódó gyakorlati problémákról. Alig keltett bármiféle reakciót, hogy alapvető váltás előtt áll a civil szféra a törvényi környezet és a szabályozások megváltoztatása miatt. Nincs semmiféle társadalmi párbeszéd arról, hogy miféle együttműködést vagy eredményeket (nem) várunk el a politikai képviselettől.

A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala november 17-i éves konferenciájának az a célja, hogy összefoglalja az aktuális problémákat, valamint egyfajta sorvezetőként felvázoljon egy cselekvési tervet. Emellett a konferencia ürügyén és a későbbiekben módszeresen meg kell újítani és megerősíteni a kapcsolatokat azokkal a civil szervezetekkel, melyek társadalmi felelősséget éreznek és részt szeretnének vállalni a közös érdekképviseletben. Amennyiben ezen a téren nem történik előrelépés és más szerveződés sem vállalja fel a feladatot, végképp elveszíthetjük a lehetőséget a körülöttünk zajló és minket érintő történések bárminemű befolyásolására.

Tokár Géza

Az írás szombaton az Új Szó Szalon c. rovatában is megjelent.

Szombaton, november 10-én önkormányzati választásokra kerül sor Szlovákiában. A választók arról nyilvánítanak véleményt, kit szeretnének polgármesterként és önkormányzati képviselőként látni. Döntenek arról, ki képviseli helyi szinten a számukra fontos témákat, olyan ügyeket, melyek közvetlenül érintik őket a mindennapokban. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala fontosnak tartja, hogy menjünk el szavazni, éljünk alapvető állampolgári jogainkkal!

Az önkormányzatok szerepe nagyon fontos. A felvidéki magyar közösség az utóbbi években több olyan problémával is szembesült, melyek kezelése és megoldása csak helyi szinten, a település döntéshozói révén lehetséges. Sok helyütt változnak a nemzetiségi arányok az asszimiláció, a betelepülők és elvándorlók miatt. Ez a jelenség óvodák, iskolák, szociális intézmények sorsát, a kulturális támogatásokat is alapjaiban befolyásolja. Ezért olyan vezetőkre van szükség, akik ösztönzik a civil szférát, felvállalják a kulturális és nemzeti hagyományokat, felkarolják a jó kezdeményezéseket, öntudatosabbá teszik és gyarapítják a helyi közösséget. Szombaton dönthetünk arról, ki kapja meg a lehetőséget minderre!

A magyar közösség szempontjából kiemelten fontos, hogy a választási versengés ne fajuljon ellenségeskedéssé, közösségünk ne megosztva, hanem megerősödve kerüljön ki a vetélkedésből. Ennek szellemében a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala arra kéri a magyar közösséget, hogy válasszunk rátermett, céljaikban és elveikben öntudatos jelölteket, akik élvezik a bizalmunkat és el tudják érni, hogy a következő négy évben is jól érezzük magunkat a környezetünkben!

A DVTK Jegesmedvék 3-1-re kikapott a szlovák jégkorongliga alapszakaszának vasárnapi játéknapján Besztercebányán.

Egy felmérés szerint a francia kormánypárt, Emmanuel Macron államfő Köztársaság lendületben (LREM) nevű mozgalma és a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés továbbra is fej-fej mellett végezne, ha most tartanák az EP-választásokat, de a radikális jobboldal most először átvette a vezetést.

Spanyol és argentin kutatók az Andok közelében találták meg egy eddig ismeretlen, 12 méteres állat és két kisebb példány csontmaradványait Argentína déli részén.

Megdöbbentette és megrázta az embereket a kegyetlen tett híre. Minden oldal a maga módján próbálja feldolgozni.

Megkérdeztük Jágerská Erzsébetet, a Szociális Biztosító volt igazgatónőjét, milyen tanáccsal látná el a nyugdíjkorhatárhoz közeledő polgártársainkat.

Gyászol a vízilabdavilág: tragikus hirtelenséggel vasárnapra virradóan 64 éves korában elhunyt dr. Vindisch Kálmán – adta hírül a Magyar Vízilabda Szövetség honlapja, a Waterpolo.hu.