Ezt a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója, Gheorghe Neagu jelentette ki a rétyi községházán tartott közmeghallgatáson. Elmondta, hogy pár hónapig elhúzódhat a folyamat, de ha a dokumentumokat rendben találják, nem tagadják meg az engedély kibocsátását, tudósít a Krónika. A közmeghallgatáson megjelent környezetvédő aktivista ismételten arra kérte a környezetvédelmi hatóságokat, hogy se a Schweighofer fűrészüzemének, se a hozzá tartozó erőműnek ne bocsássanak ki működési engedélyt, amíg a peres ügyekben nem születik jogerős döntés. Az elmúlt héten négy civil szervezet beadvánnyal fordult a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Ügynökséghez, amelyben kérték a hatóságot, hogy utasítsa el az erőmű beindításához szükséges integrált környezetvédelmi engedély kiállítását. A környezetvédők szerint az erőmű a feldolgozóüzem része, a két létesítmény környezetvédelmi hatásait együtt kell vizsgálni, és azt is jelzik, hogy hogy az engedélyeztetési kérelemből több dokumentum is hiányzik. A hónap elején a civil szervezetek a rétyi fűrészüzem tevékenységének beszüntetését is kérték arra hivatkozva, hogy nincs működési engedélye, mégis beindították a termelést.
Az Európai kisebbségvédelem kihívásai címmel tegnap, Budapesten rendezett nemzetközi konferencián a magyarországi nemzetpolitikai államtitkár kifejtette, hogy a kisebbségi jogérvényesítés fontos szereplőjeként tartja számon az Európai Nemzetiségek Föderatív Unióját, mivel a szervezet ráirányítja a közvélemény figyelmét a nemzeti kisebbségek megoldatlan kérdéseire. Kiemelte, hogy a szervezet tevékenységének igen fontos eleme a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezés, amelynek révén azt szorgalmazza, hogy az Európai Unió fogadjon el a kulturális és nyelvi sokféleségét erősítő jogi aktusokat. Megjegyezte, hogy Magyarország támogatja a programot, annak ellenére, hogy egyes tagállamok, köztük Románia és Szlovákia nem ért egyet a kezdeményezéssel. Hans Heinrich Hansen az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának elnöke kitért arra, hogy vannak jobb helyzetben levő kisebbségek Európában, mint például a német kisebbség Dániában, de léteznek olyanok is, akiknek érdekeit nem veszik figyelembe. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unióban 40 millió ember él kisebbségben, azaz minden hetedik személy.
A legfrissebb IRES-felmérés szerint nem viszonyulnak érdektelenül a romániaiak az illegális erdőirtáshoz, és elégedettek az intézkedéssel, hogy a Legfelső Védelmi Tanács napirendjére tűzte az ügyet. A miniszterelnök azzal vádolt liberális képviselőket, hogy befolyásolták a módosított erdészeti törvény kihirdetésének visszautasítását annak érdekében, hogy az osztrák Schweighofer fakitermelőt előnyben részesítsék, az államfő viszont tagadta ezt. A megkérdezettek több mint fele az elnöknek hisz, 20 százaléka Victor Pontanak, 13 százaléka egyiknek sem, 14 százalék pedig vagy nem ismeri a helyzetet vagy nem válaszolt.
A szenátus tegnap elfogadott egy törvénytervezetet, amely lehetővé teszi, hogy az egyszer megírt kérelem érvényes legyen a 12 éves iskolai ciklusra. Csak akkor kell újabb okmányt benyújtani, amennyiben időközben valaki meggondolja magát, és már nem kíván részt venni a vallásórákon. Pataki Csaba RMDSZ-es szenátor szerint ez az intézkedés tehermentesíti a szülőket és iskolákat a felesleges bürokratikus eljárások alól. Az oktatási minisztérium a folyamatban lévő tanév közepén rendelte el, hogy márciustól csak azok a diákok járhatnak vallásórára, akiknek a szülei ezt írásban kérik. A rendelkezést követően a szülők a diákok 88 százalékát íratták be hittanórára.
A termeken még az utolsó simításokat végzik, a szellőztető rendszer azonban egyelőre nem készült el. Ettől függetlenül hétvégén már beköltöztetik a termekbe a betegeket, a szellőztető rendszerre pedig a napokban kiírják a közbeszerzést, tájékoztatott ma Barti Tihamér, a Hargita Megyei Tanács alelnöke.
„Az elmúlt hónapokban a kollégáim a tervezővel közösen azon dolgoztak, hogy a teljes kórháznak a szellőztető berendezéséhez tartozó csövezetet újratervezzék, hiszen a korábbi el volt tervezve. Azt kell tudni, hogy ez elkészült, a kiírásra most küldjük el Bukarestbe, itt 2 millió lej plusz ÁFA nagyságú beszerzésről beszélünk, és ez szükséges ahhoz, hogy a beruházást be lehessen fejezni.”
Az intenzív osztály felújítását 2012-ben kezdték el, a munkálatok befejezésének határidejét azonban többször is módosították. Legutóbb április 30-át szabták meg határidőként, de végül csak újabb pár hetes késéssel sikerül átadni az osztályt. A mai sajtótájékoztatón Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke azt mondta az osztály felújításának első lépése volt a kórtermek, mellékhelyiségek, személyzeti szobák felújítása, ezt követi majd az új műszerek és gépek beszerzése, majd harmadik lépésként új szakorvosokat toboroznak a kórházba, és tervben van az is, hogy orvosi lakásokat építsenek, vásároljanak vagy béreljenek az itteni szakembereknek.
Rovana Plumb szociális, családügyi és munkaügyi miniszter úgy nyilatkozott, ez az intézkedés hozzájárulna a népességnövekedéshez. Jelenleg, azok az anyák, akik 1 évet maradnak otthon gyermekükkel, legtöbb havi 3400 lejt kaphatnak, akik a 2 éves gyermeknevelési szabadságot választják, legfeljebb 1200 lejben részesülnek. A Digi24 hírtévé beszámolója szerint a munkaügyi miniszter egy másik javaslatot is felvetett, eszerint a szülési szabadság 18 hetes időtartama alatt a gyermeknevelési segély a szülés előtti tizenkét hónap átlagfizetése lenne, nem az anya fizetésének 85 százaléka, ahogyan jelenleg számítják.