A Tanács (ECOFIN):
I. A 2016. ÉVI EURÓPAI SZEMESZTER
1. ÜDVÖZLI a Bizottság 2016. évi éves növekedési jelentését, amely átfogó szakpolitikai prioritásokat határoz meg az uniós és a tagállami munkahelyteremtés és növekedés tekintetében, és amely egyben a 2016. évi európai szemeszter kiindulópontja is;
2. NAGYRÉSZT EGYETÉRT a Bizottságnak az EU gazdasági helyzetére és szakpolitikai kihívásaira vonatkozó elemzésével. Sok tagállam gazdaságában messzire ható strukturális szakpolitikai kihívásokkal kell szembenézni annak ellenére, hogy már megindult a mérsékelt fellendülés, ami várhatóan fokozatosan fel is gyorsul majd. A növekedést és a foglalkoztatást tartós makrogazdasági egyensúlyhiányok hátráltatják. Több tagállamban is magas a tartós és az ifjúsági munkanélküliség mértéke, a termelékenység lassú növekedése pedig kedvezőtlen hatást gyakorol a versenyképességre és az életszínvonalra. A magánszektorbeli eladósodottság és az államadósság magas szintje, amihez gyenge növekedési kilátások társulnak, visszafogja a beruházásokat;
3. ezzel összefüggésben HANGSÚLYOZZA, hogy a szakpolitikának a fellendülés megerősítésére, valamint a makrogazdasági egyensúlyhiányok kezelésére kell irányulnia. A fellendülés részben az elmúlt években végrehajtott reformok egyre fokozódó hatását tükrözi; a tagállamoknak a továbbiakban is ambiciózus reformokat kell végrehajtaniuk és felelősségteljes költségvetési politikát kell folytatniuk; HANGSÚLYOZZA, hogy egész évben fontos a teljesítménynek és a szakpolitikák – köztük az országspecifikus és az euróövezetre vonatkozó ajánlások – végrehajtásának a nyomon követése; FELKÉRI a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságot és a Gazdaságpolitikai Bizottságot, hogy a Bizottság és a tagállamok által rendelkezésre bocsátott információkat alapul véve végezze el a fenti nyomon követést, és VÁRAKOZÁSSAL TEKINT az országspecifikus ajánlások végrehajtásáról folytatott megbeszélések elé, amelyekre az érintett tanácsi formációk keretében az elkövetkező hónapokban kerül majd sor;
4. EGYETÉRT azokkal az átfogó szakpolitikai területekkel, amelyeket a Bizottság kiemelten kezelendőként megjelölt és amelyekre a nemzeti és uniós szintű erőfeszítéseknek 2016-ban összpontosulniuk kell. Ezek a területek a következők: a beruházások újraindítása, a tagállamok gazdaságainak korszerűsítését célzó strukturális reformok folytatása, valamint felelős államháztartási gazdálkodás; ELISMERI, hogy jobban előtérbe kerültek a foglalkoztatás és a szociális teljesítmény kérdései.
5. Bár várhatóan fokozatosan gyorsul majd a gazdasági fellendülés, jelenleg különböző átmeneti tényezők gyakorolnak rá erőteljes pozitív hatást, köztük az alacsony olajárak, a gyengébb euró és az igen megengedő monetáris politikák. A biztonsággal kapcsolatos aggodalmak és a geopolitikai feszültségek ugyanakkor felerősödtek, és a világgazdasági kilátások is egyre több problémára hívják fel a figyelmet, ezért az Unió gazdasági kilátásait érintő lefelé mutató kockázatok is fokozódtak; ezzel összefüggésben KIEMELI, hogy minden érintett szereplő szerepét maradéktalanul tiszteletben tartva olyan gazdaságpolitikát kell folytatnunk, amely még jobban elősegíti az erőteljesebb, fenntartható növekedést;
6. ÜDVÖZLI a gazdasági kormányzásról szóló 2015. októberi csomagban rögzített, az európai szemeszter átalakítását célzó bizottsági javaslatokat;
II. KÖLTSÉGVETÉSI ÉS MAKROGAZDASÁGI KÉRDÉSEKRE VONATKOZÓ SZAKPOLITIKAI IRÁNYMUTATÁS
A beruházások újraindítása
7. TUDOMÁSUL VESZI, hogy részben a válság következményeként a beruházások szintje jelentősen visszaesett. A beruházások szintje az alacsony kamatok, a pénzügyi piacokon tapasztalható bőséges likviditás, valamint a hitelállomány leépítésének folyamatában elért előrehaladás ellenére is alacsony; HANGSÚLYOZZA, hogy egyrészt sürgős szükség van a beruházások fellendítésére, és ehhez oly módon kell javítani az általános beruházási környezetet, hogy az elősegítse a gazdasági fellendülést, másrészt pedig fokozni kell a termelékenységet és a növekedési potenciált;
8. ÜDVÖZLI az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Beruházási Bank között annak érdekében folytatott együttműködést, hogy az európai beruházási terv egy éven belül működőképessé váljon; ÜDVÖZLI a magán- és állami beruházások mobilizálása terén elért eredményeket, és MEGÁLLAPÍTJA, hogy további magánszektorbeli források mozgósításához olyan stratégiai projekteket kell kiválasztani az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) általi támogatásra, amelyek kockázat-megtérülési profilja magas; FELSZÓLÍTJA a tagállamokat, hogy nemzeti szinten fokozottan hívják fel a figyelmet az ESBA tevékenységére, valamint magán- és állami beruházási projektek kidolgozására;
9. HANGSÚLYOZZA, hogy mind nemzeti, mind pedig európai szinten jobb szabályozási környezetet kell teremteni, meg kell szüntetni a magánberuházásokat hátráltató szabályozási, adminisztratív és egyéb akadályokat, ki kell aknázni a kiszámítható szabályozásból adódó előnyöket, valamint növelni és diverzifikálni kell a finanszírozási forrásokat és meg kell erősíteni az Unión belüli egyenlő versenyfeltételeket; KIEMELI, hogy a közbeszerzések terén kellő figyelmet kell fordítani megfelelő igazgatási kapacitások kialakítására, valamint az átláthatóság, a hatékonyság és az elszámoltathatóság fokozására;
10. EGYETÉRT a Bizottság arra vonatkozó elemzésével, hogy javítani kell a reálgazdaságba irányuló finanszírozás feltételeit, továbbá ELISMERI, hogy a pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében gyors előrehaladásra van szükség a bankunió megvalósítása terén; ÜDVÖZLI a Bizottság által a tőkepiaci unió kiépítésére vonatkozóan előterjesztett cselekvési tervet, és felszólítja valamennyi érdekelt felet, hogy biztosítsák annak mielőbbi végrehajtását.
III. A gazdaságaink korszerűsítését célzó strukturális reformok végrehajtása
11. ÜDVÖZLI, hogy a tagállamok előrelépést értek el gazdaságuk korszerűsítése és a korábbi években megállapított makrogazdasági egyensúlyhiányok megszüntetése terén; KIEMELI, hogy a tagállamok teljesítménye jelentősen eltér bizonyos olyan területeken, amelyek a termelékenység és a konvergencia szempontjából alapvető fontosságúak, és ÉRDEKLŐDÉSSEL VÁRJA az annak vizsgálatára irányuló bizottsági kezdeményezést, hogy a referenciaértékek használata és a bevált módszerek cseréje miként alkalmazható a különböző szakpolitikai területeken annak érdekében, hogy előmozdítsuk a legjobban teljesítő szereplőkhöz közelítő és az ellenállóképesebb gazdasági struktúrák irányába tartó konvergencia folyamatát, megerősítve és fenntarthatóbbá téve ezzel a termelékenység, a foglalkoztatás és a kibocsátás növekedését; HANGSÚLYOZZA, ahhoz, hogy a referenciaértékeket eredményesen lehessen alkalmazni a gazdasági kormányzás keretében, részletes egyeztetéseket kell folytatni azok megfelelőségéről, és KIEMELI, hogy az eredményes végrehajtás kulcsaként biztosítani és támogatni kell a strukturális reformok iránti nemzeti felelősségvállalást, többek között a nemzeti hatáskörbe tartozó területeken is;
12. ELISMERI, hogy az uniós finanszírozás és technikai segítségnyújtás elősegítheti a reformok végrehajtását; NYUGTÁZZA, hogy a Bizottság ezzel összefüggésben fokozni kívánja az európai strukturális és beruházási alapok igénybevételét;
13. RÁMUTAT, hogy a szociális partnerek szerepét is tiszteletben tartva a munkaerőpiacon néhány kulcsfontosságú reformot kell előtérbe helyezni a fiatalkori és a tartós munkanélküliség felszámolása érdekében; középtávon elő kell segíteni a reálbéreknek a termelékenység változásait követő kiigazítását; korszerűsíteni kell a munkahelyvédelmi jogszabályokat és elő kell mozdítani a zökkenőmentes munkaerő-piaci átmeneteket; meg kell erősíteni a humántőke fejlesztését, valamint fokozni kell a szociális védelmi rendszerek eredményességét; ELISMERI, hogy a migránsok és a közelmúltban tömegesen érkező menekültek integrációjához és a munkaerőpiacra való belépésük elősegítéséhez átfogó megközelítésre van szükség;
14. HANGSÚLYOZZA, hogy fokozottabban kell törekedni a termékek és szolgáltatások nyitott, verseny alapú piacainak a megteremtésére, továbbá az uniós egységes piac működésének javítására; ELISMERI, hogy az új technológiák és üzleti modellek olyan új növekedési forrást jelenthetnek, amelyek alkalmazása jelentős munkahelyteremtéshez vezethet;
IV. Felelős költségvetési politika
15. ÜDVÖZLI a költségvetési konszolidáció terén elért előrelépést, ugyanakkor TUDOMÁSUL VESZI, hogy az államadósság szintje a legtöbb tagállamban továbbra is magas, és hogy további erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a hiány- és adósságszintet hosszú távon ellenőrzés alatt lehessen tartani; NYOMATÉKOSÍTJA, hogy a tagállamoknak a Stabilitási és Növekedési Paktumnak megfelelően kell folytatniuk költségvetési politikájuk végrehajtását, ami lehetővé teszi, hogy az automatikus stabilizátorok a jóváhagyott strukturális kiigazítási pálya mentén működjenek, a lehető legjobban kihasználva ugyanakkor a Stabilitási és Növekedési Paktum hatályos szabályai által lehetővé tett rugalmasságot, és biztosítva az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát. A Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeivel összhangban az egyes tagállamok tekintetében a költségvetési kiigazításokat differenciáltan kell meghatározni, figyelembe véve a stabilizációs szükségleteket, egyúttal pedig a tagállamok közötti esetleges továbbgyűrűző hatásokat is, többek között az euróövezet egészére vonatkozóan; MEGJEGYZI, hogy a Bizottság értékelése szerint a 2015. és 2016. évi költségvetési irányvonal – a rövid távú stabilizáció és a hosszú távú fenntarthatóság közötti egyensúlynak köszönhetően – mind az euróövezetet, mind az EU egészét tekintve nagyjából semleges és megfelelő; ÜDVÖZLI, hogy a Bizottság a Stabilitási és Növekedési Paktum előírásai szerint figyelembe fogja venni a rendkívüli menekültválsághoz kapcsolódó kiadásnövekedés költségvetésre gyakorolt hatását; HANGSÚLYOZZA, hogy a fiskális politikákat a bizalom növelése, a szükséges költségvetési tartalékok helyreállítása, valamint a prociklikus költségvetési politikák elkerülése érdekében hatékony nemzeti kormányzási keretekben kell rögzíteni; NYOMATÉKOSÍTJA, hogy a felelősségteljes költségvetési gazdálkodás biztosítása során fenn kell tartani a hitelességet és a hatékonyságot; HANGSÚLYOZZA, hogy az alacsony kamatkörnyezetből eredő többletbevételeket elsősorban az adósságráta csökkentésére vagy a rendkívül alacsony infláció adósságrátára gyakorolt hatásának ellensúlyozására kell felhasználni, különösen azokban a tagállamokban, ahol magas az államadósság szintje, ugyanakkor az adott ország költségvetési helyzetétől függően adott esetben beruházásokra vagy strukturális reformokra is fordíthatók;
16. NYOMATÉKOSÍTJA, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a költségvetési kiigazítás minőségére és összetételére, valamint a fiskális politikának a növekedésre gyakorolt befolyására – mégpedig az állami kiadások esetében többek között a humántőke területén a kiadások hatékonyságának javításával és a termelőberuházások kiemelt kezelésével, hatékonyabb és nagyobb mértékben növekedésbarát adózási rendszer irányába való elmozdulással –, illetve az adócsalás és az adókikerülés kezelésére és az agresszív adótervezés csökkentésére; ÜDVÖZLI a 2015. júniusban előterjesztett bizottsági cselekvési tervet, amelynek célja, hogy helyreállítsa a kapcsolatot az adózás, illetve a gazdasági tevékenység és az értékteremtés helye között;
17. ELISMERI, hogy demográfiai nehézségekkel küzdünk, amelyeket olyan körültekintő költségvetés-tervezés és felelősségteljes szakpolitikák révén kell orvosolni, amelyek biztosítják a nyugdíj-, az egészségügyi és a tartós ápolási-gondozási rendszerek fenntarthatóságát; KIEMELI, hogy a reformok iránti nemzeti felelősségvállalás biztosítása érdekében fontos a szociális partnerek és más meghatározó érdekelt felek nemzeti gyakorlatnak megfelelő szerepvállalása, és HANGSÚLYOZZA, hogy a szociális védelmi rendszereknek költségvetési szempontból fenntarthatónak kell lenniük.
2016. január 14-én a Tanács 2016. január 28-ig meghosszabbította egyes Iránnal szembeni uniós korlátozó intézkedések felfüggesztését. Ezeket a korlátozó intézkedéseket a 2013. novemberi együttes cselekvési tervben rögzítették.
Annak nyomán, hogy Kína, Franciaország, Németország, Oroszország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok ideiglenes megállapodást kötött Iránnal, az országgal szembeni több uniós szankció alkalmazását felfüggesztették; a 2013. november 24-i együttes cselekvési tervben határozták meg azt a megközelítést, amelynek révén tartós és átfogó megoldás születhet az iráni nukleáris kérdésre.
2015. július 14-én az említett országok átfogó közös cselekvési tervet hagytak jóvá az iráni nukleáris program teljes mértékben békés jellegének biztosítására. Ebben egyúttal rendelkeztek arról is, hogy amennyiben Irán végrehajtja az előre meghatározott intézkedések sorát, a nukleáris programjával kapcsolatos valamennyi ENSZ BT-szankció, valamint uniós és az USA által kiszabott szankció megszüntetésre kerül.
Az Iránnal szembeni egyes uniós korlátozó intézkedések jelenlegi felfüggesztésére az együttes cselekvési tervvel összhangban került sor. Ennek nyomán megkezdődhetnek az átfogó közös cselekvési terv végrehajtásának előkészületei. Amint a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség megerősíti, hogy Irán teljesítette az átfogó közös cselekvési terv nukleáris tevékenységekre vonatkozó előírásait, a Tanács hatályon kívül helyezi a szankciók korlátozott felfüggesztésének a mai napon jóváhagyott meghosszabbítását, és megszünteti az iráni nukleáris porgrammal kapcsolatban kivetett valamennyi uniós gazdasági és pénzügyi szankciót.