Mi, a 27 tagállam állam-, illetve kormányfői, valamint az Európai Tanács elnöke és az Európai Bizottság elnöke, mély sajnálattal fogadjuk az Egyesült Királyságban tartott népszavazás eredményét, ám tiszteletben tartjuk a brit nép többsége által kifejezett akaratot. Mindaddig, amíg az Egyesült Királyság ki nem lép az Európai Unióból, az uniós jog továbbra is alkalmazandó az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban, mind a jogok, mind a kötelezettségek tekintetében.
A Tanács 2016. június 27-én irányelvet fogadott el, amelynek célja, hogy a nemzeti hozzáadottértékadó-szabályok harmonizálásával fokozzák az utalványokkal végzett ügyletek tekintetében a jogbiztonságot.
Az irányelvvel a Tanács csökkenteni kívánja a nemzeti adószabályok közötti eltérésekből fakadó kockázatot. Ezen eltérések kettős adóztatáshoz, nem adóztatáshoz, illetve egyéb nemkívánatos következményekhez vezethetnek. Ilyen nemkívánatos következmények akkor fordulhatnak elő, ha az utalványt nem a kibocsátó tagállamban használják fel, és főként, ha kereskednek az utalványokkal.
Az utalványok egyre népszerűbbek és többféle formában léteznek. Vannak köztük például telefonos feltöltőkártyák, ajándékutalványok, valamint termékek, illetve szolgáltatások árkedvezményes megvásárlására használható kuponok.
Az irányelv hatálya a 2012-es bizottsági javaslathoz képest szűkebb. A Tanács meghatározza az egycélú és a többcélú utalványok fogalmát, továbbá mindkét típus esetében szabályokat rögzít az ügyletek adóköteles értékének megállapításához.
A tagállamoknak 2018. december 31-ig kell átültetniük az irányelvet nemzeti törvényeikbe és rendeleteikbe. Az irányelv rendelkezései csak az e dátumot követően kibocsátott utalványok esetében alkalmazandók.
A Mezőgazdasági és Halászati Tanács vita nélkül elfogadta az irányelvet.
Nem kérdéses, hogy az Egyesült Királyságban tartott népszavazás negatív kimenetele miatt az Európai Tanács ülését javarészt a politikai következmények megvitatásának kell szentelnünk. Szeretnék kellő teret hagyni ezeknek a megbeszéléseknek, mind David Cameron miniszterelnökkel, mind külön a 27 állam-, illetve kormányfővel.
Ugyanakkor foglalkoznunk kell a többi tervezett napirendi ponttal is, így a migrációs válság kezelésével, az egységes piaci stratégia előbbrevitelével a növekedés és a munkahelyteremtés fellendítése érdekében, valamint biztonságunk növelésével a NATO-val való szorosabb együttműködés révén. Valójában most minden eddiginél fontosabb, hogy megfeleljünk ezeknek a kihívásoknak.
Jövő heti munkánkat konkrétan a következőképpen tervezem. Kedden, az Európai Parlament elnökével tartott szokásos eszmecserét követően meghallgatjuk a NATO főtitkárának rövid beszámolóját az EU és a NATO közötti együttműködésről, majd az EBB elnökét a déli szomszédságot és a nyugat-balkáni országokat érintő kezdeményezésről. Végül javasolni fogom, hogy fogadjuk el a következtetések teljes szövegét. Tekintettel a Tanácsban folytatott jó előkészítő munkára, ennek várhatóan nem lesz akadálya.
Ezt követően megtartjuk munkavacsoránkat, ahol David Cameron miniszterelnök beszámol a népszavazást követően országában kialakult helyzetről, majd eszmecserét folytatunk. Ezzel véget is ér keddi ülésünk.
Szerdán 27 állam-, illetve kormányfővel nem hivatalos tanácskozást folytatunk a „Brexit” gyakorlati és politikai következményeiről. Először is áttekintjük a Szerződés 50. cikkében leírt ún. „szétválási folyamatot”. Másodsorban pedig megkezdjük a tárgyalásokat az Európai Unió jövőjéről 27 tagállammal.
Júniusi ülésükön az uniós vezetők megvitatták az Egyesült Királyságban tartott népszavazás eredményét. Emellett következtéseket fogadtak el a migráció, a külkapcsolatok, illetve a munkahelyteremtés, a növekedés és a beruházások témájában.